A Bloombergen megjelent cikkből többek között kiderül, hogy a kutatók rengeteg területen felhasználnák a sisakot, például az agy öregedésének, a mentális betegségek, az agyrázkódás vagy a stroke kutatásánál. Emellett szeretnék megismerni mindazon folyamatokat, amelyek például meditálás során lejátszódnak a szervben. Bryan Johnson, a sisak feltalálója és az eszközt forgalmazó Kernel startup igazgatója több, mint öt évet, és körülbelül száztíz millió dollárt ölt a fejlesztésbe, szerinte ugyanis társadalmi szinten csak úgy érhetünk el fejlődést, ha agyunk is úgymond 'online' lehet.

Mondanunk sem kell, egy ekkora volumenű beruházás alaposan megtépázta a cég - és ezzel együtt Johnson - költségvetését, és bár a startupnak még mindig van hová fejlődnie, az elmúlt járványidőszak alatt még a cég kritikusai közül is jópárat sikerült meggyőzni a termék sikerességéről. Érdekesség, hogy amikor Johnson megalapította a Kernelt (2015), a célja olyan orvosi implantátumok megalkotása volt, amelyek úgy közvetítenek információkat az emberi szervezet és a számítógépek között, ahogy Keanu Reeves betáplálta agyába a kungfu alapjait a Matrixban. A kezdeti időszakban ráadásul úgy tűnt, hogy Johnson talán Elon Muskkal is szövetséget köt, hiszen ő is érdekelt volt az agykutatásban, ám ebből végül nem lett semmi.

2030-ra minden otthonban lehetne egy sisak

Az első Kernel sisakokat agykutató központokba és a gondolatformálás témakörével foglalkozó cégeknek szállítják. Johnson azt szeretné, ha

2030-ra minden amerikai háztartást elláthatna termékével, annak ára pedig megegyezne egy okostelefonéval.

Ahogy fogalmaz, a sisak lehetővé teszi, hogy az emberek végre érdemben foglalkozhassanak mentális betegségükkel, hogy biztosabb legyen a gyógyulásuk. Az eszköz ezen kívül a covid okozta mentális állapotok vizsgálatára, valamint a politikai polarizáció tanulmányozására ugyancsak alkalmas. Az persze még a jövő zenéje, hogy vajon Jonhson tervei megvalósulnak-e, mindenesetre a feltaláló örülne, ha az amerikai kormányzat is fantáziát látna a sisakban, és támogatná a fejlesztéseket.

Gondolatolvasással segítenének a kómás betegeken is

A Feinstein Orvosi Kutatóintézet pár éve kifejlesztett egy eszközt, amely képes az agy elektromos jeleiből dekódolni a beteg gondolatait, és aztán ezt beszéddé fordítani. Persze az agy-számítógép interfész (brain-computer interface, BCI) megalkotásával nem az a cél, hogy a beszédképtelenek azonnal verskölteményeket szavaljanak, de

óriási segítség lehet már az is, ha a legalapvetőbb szükségleteiket tudathatnák a világgal.

A szóban forgó BCI-t olyan páciensek agyába ültették már be, akiknek epilepszia miatt egyébként is koponyaműtétre volt szükségük. Az önként jelentkezők agyának bal oldalára, a hallgatásért, értésért és beszédformálásért is felelős részre helyeztek el olyan extravékony mikroelektróda-lapot, amely képes az agy idegi jeleit felfogni, és értelmezni is. Ebből születhet aztán később egy olyan szerkezet, amely az alapvető szükségleteket ki tudja fejezni: ha a beteg éhes, szomjas, mosdóba kell mennie, vagy fájdalmat érez.

A jelenlegi BCI-kkel az az alapvető probléma, hogy az agyunk idegen elemként ismeri fel őket, és küzdeni kezd ellenük, ráadásul a nem jól megalkotott interfészek még rongálhatják is a beteg agyát. Arról nem is beszélve, hogy nem működnek örökké, ezért időről időre cserélni kell őket, ami újabb és újabb veszélyes műtétekkel jár. Ráadásul a technológia nem is tart még ott, hogy a gondolatok megértését hibátlanul összekapcsolja a beszéddel. Efelé lehet óriási lépés a Feinstein kutatóinak újítása.

Remény a betegeknek, remény a hozzátartozóknak

A módszer egyébként nemcsak beszédképtelen betegeknél (például gerincvelő sérüléses, bezártságszindrómás, vagy amiotrófiás laterálszklerózisban szenvedőknél), hanem kómába esett embereknél is hasznos lehet: az orvosok a segítségével meg tudják mondani, hogy

mennyire mély kómában fekszik valaki, és azt is, hogy öntudatánál van-e, és látnak-e reményt a felépülésre.

A Feinstein Intézet kutatói azt azért leszögezik, hogy még nagyon messze van a technológia attól, hogy egy egyszerű chippel képesek legyünk gondolatolvasásra és beszédre is, de apró lépésekkel haladunk felé – a legnagyobb kihívást most jelenleg a saját szervezetünk jelenti, ami kilöki az agyi implantátumok jó részét.

(Fotó:  Damien Maloney, Pixabay)

További cikkek a témában:

Készül a gondolatolvasó sapka, vajon készen állunk rá? A telepátia ígérete beláthatatlan távlatokat jelenthet a kommunikációban, és talán mindenben ami csak körülvesz bennünket. Számos közhelyes utópia és disztópia melegágya, és nem árt rá felkészülnünk, mert  lassan de biztosan létrejön a megvalósításához szükséges technológia.

Egy új eszköz képes megjeleníteni az emberek gondolatait Egy lépéssel közelebb a gondolatolvasáshoz.

Bemutatták a Neuralink működő prototípusát, amivel az agyunkat köthetjük majd rá a számítógépekre A Neuralinkkel a jövőben kezelhetővé válhatnak a neurológiai betegségek, új lehetőségeket nyithat a mozgáskorlátozottak számára, hosszú távon pedig akár azt is lehetővé teheti, hogy az emberek a gondolataikkal kommunikáljanak egymással. A mai bemutató viszont még csak az első lépés volt egy nagyon hosszú úton.