3-4 kilométerrel a föld alatt elhelyezett radiátor: új geotermikus energia-hasznosítási módszer Kanadából

2021 / 02 / 16 / Rácz Tamás
3-4 kilométerrel a föld alatt elhelyezett radiátor: új geotermikus energia-hasznosítási módszer Kanadából
Két olajcég, a BP és a Chevron annyira lát fantáziát az ötletben, hogy 40 millió dollárral be is szállt a fejlesztésbe.

A címbeni hasonlat persze sántít, hiszen az Eavor nevű startup elképzelése szerint nem radiátort, hanem pont egy anti-radiátort kell elkészíteni mélyen a felszín alatt, amely nagy felületén magába szívja a földhőt. A zárt csőkígyóban lévő folyadék felmelegedve jutna vissza a felszínre, ahol a hőenergiát hőcserélővel kivéve fűtésre vagy elektromos energia termelésére lehet használni.

A geotermikus energia hasznosítása persze nem új ötlet, de az üzletág a '70-es, '80-as évekbeli reményteljes virágkora óta Csipkerózsika-álmát alussza. A klasszikus, termálvízre alapozott energiatermelés komplikált és veszélyes volt, a palaolaj kitermelésének technológiája elhessegette az olajforrások kiapadásával kapcsolatos aggályokat. Később pedig a nap- és szélenergia robbanásszerű fejlődése és a napelemek, szélturbinák egyre olcsóbbá válása átmenetileg minden mást elhomályosított a zöld energetikában.

Most viszont új lehetőségek állnak a geotermikus energia kihasználása előtt. A nagy elektromos energetikai hálózatokban egyre problémásabb az időben változó termelésű erőművek kezelése: vagy az energia tárolását kell megoldani, vagy stabilan termelő új erőművekre van szükség. Az olajiparban pont a palaolaj-forradalom során kialakult fúrási technológiai megoldások ugyanakkor lehetővé teszik olyan új módszerek alkalmazását is, mint az Eavor technológiája. A geotermikus erőművek további előnye, hogy alig foglalnak el helyet a felszínen, így telepítésük ideális lehet sűrűn lakott területeken vagy akár napelemfarmok alatti. szélturbinák közötti tereken.


Az Eavor kísérleti telepének felszín feletti része

Az Eavor kommunikációjának egyik legfontosabb üzenete, hogy módszerük nem lelőhelyek felkutatására és feltárására alapozott technológia, mint az olaj- vagy a gázkitermelés. A csőkígyós geotermikus erőmű (megfelelő környezeti adottságok esetén, persze) nagyjából bárhol megvalósítható és igény szerint méretezhető beruházás, teljesítménye pedig napon és éven belül is stabil, tervezhető.

Az Eavor tevékenysége iránt a Shell is érdeklődik, de friss hír, hogy a Chevron és a BP is beszállt a fejlesztésbe, egy 40 millió dolláros tőkeinjekcióval. A BP elnökhelyettese azzal indokolta a beruházást az Eavor fejlesztésébe, hogy a fosszilis energiahordozókról megújulókra váltó energiavállalat az egyre bővülő szél- és napenergia portfólió mellett ebben a szegmensben is szeretné megvetni a lábát.

További cikkek a témában:

Harminc évig tartó "mini jégkorszak" jön a Földön A relatíve hűvösebb időjárás rosszat tesz a termésnek, de jelentősen megkönnyítheti a következő holdra szállást.

Ennyibe került az extrém időjárás a világnak 2020-ban Ha a pandémia önmagában nem lenne elég, 2020-ban az extrém időjárás miatt is jelentős anyagi károk érték a bolygót, nem beszélve az elvesztett emberéletekről.

Van egy európai ország, ami már idén 100%-ban megújuló erőforrásokból fedezheti az energiaszükségletét Skócia nagyon jó úton jár, hogy ők legyenek az első ilyen ország a világon.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
A mesterséges intelligencia által tervezett űrhajó egyelőre nem működőképes - de ezen lehet változtatni
A mesterséges intelligencia által tervezett űrhajó egyelőre nem működőképes - de ezen lehet változtatni
Egyedül nem megy: a mérnököknek és a mesterséges intelligenciának szüksége van egymás segítségére az olyan bonyolult munkák során, mint például egy űrhajó megépítése. A 'Tud-e az AI űrhajót tervezni' kérdésre Dr. Csilling Ákos, a magyarországi Bosch csoport tudományos munkatársa kereste és mutatta be a választ a Simonyi Konferencián tartott előadásában.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.