Amikor a mobiltelefonok megjelentek a világon, az ezeket kiszolgáló hálózatnak annyi volt a feladata, hogy a hanghívásokat továbbítsa a készülékek között. Aztán szép lassan egyre többre volt képes a technológia, egyre többet tudtak a mobilok, és persze egyre több is lett belőlük. Az új funkciókhoz, valamint a megnövekedett hang- és adatforgalomhoz újabb generációs, többet tudó és hatékonyabb hálózatokra is szükség volt. Az időközben meghonosodott xG megnevezés egyszerűen értelmezhető, azt mutatja, hányadik generációs mobilhálózatról beszélünk.

Új szereplők a mobilok mellett

Az elmúlt évtizedben a 4G (más néven LTE) volt a legjellemzőbb, legtöbbek által használt hálózat világszerte, így Magyarországon is. Már ez is nagyon sok mindenre elegendő, hiszen lehetővé tesz többek között nagyfelbontású videóhívásokat, villámgyors internetezést, filmek és zenék streamelését, online játékot és közös munkavégzést. Miért kell akkor az ötödik generáció?

Egyrészt a világ adatéhsége egyre növekszik. Ma már 4K felbontású filmeket streamelhetünk, de akár mobilneten végezhetjük a távmunkát, amely gyakran nagy fájlok megosztásával jár. Az sem elhanyagolható, hogy a világban rohamosan növekszik a mobiltelefonok száma, és a 4G hálózatokat kiszolgáló rendszerek kapacitása véges. Ráadásul ma már a mobil adathálózatokat egyáltalán nem csak a mobilok használják.

Megjelent egy csomó olyan eszköz, amely szintén vezeték nélkül kommunikál: az okosotthonok szenzorai, vezérlőeszközei, lámpái, termosztátjai, biztonsági kamerái mellett egyre több ilyen apró kütyü terjed a városokban, figyelve irányítva a közlekedést, összehangolva a közművek működését. Az önvezető autózás fejlődésével a járművek automata funkcióihoz is folyamatos, villámgyors, vezeték nélküli internetkapcsolat szükséges. Tehát a telefonok kategóriája már egyáltalán nem az egyetlen, amely szeleteket kér a mobilhálózatból.

Minden tekintetben több lépcsőfoknyi ugrás

A számozás alapján úgy tűnhet, hogy az 5G "eggyel jobb" az elődjénél, pedig a számok mást mondanak. A 4G elméleti sebességhatára 0,5-1Gbps, míg az 5G esetében ez akár 10 Gigabit is lehet másodpercenként, tehát az előző generáció tízszerese. Ideális körülmények között ez azt jelenti, hogy egy HD felbontású, kétórás filmet másodpercek alatt letölthetünk, míg 4G-n ez akár fél órába is beletelhetett. Ez persze elméleti határ, amely sok környezeti változótól függ, de jól mutatja, mekkora ugrást jelent a legújabb generáció. És a sebesség nem minden.

Az adatátvitelben fontos a késleltetés értéke is. Ez azt jelenti, mennyi idő alatt épül fel egy adatkapcsolat - ez a 4G-nél ideális esetben 20-40 milliszekundum, az 5G esetén viszont már csak 10-20ms. Oké, mondhatnánk, hogy már a húszat is alig vettük észre, de próbáljunk meg mondjuk egy online játékban mozogni, ugrani, lőni 4G és 5G alatt, máris megértjük a különbséget. Ugyanez fontos az üzleti, ipari alkalmazásra is - az 5G segítségével már valós időben vezérelhetők távoli ipari robotok, de akár olyan, eddig sci-fi filmekbe illő felhasználási módok is elképzelhetők így, mint amikor egy sebész a távolból, okosszemüveg és kontroller segítségével irányít robotkarokat akár a Föld túloldalán zajló műtét során.

Végül pedig, amiről már szó esett korábban, az 5G kapacitása sokkal több készülék kiszolgálását teszi lehetővé, elméleti határa akár egymillió eszköz négyzetkilométerenként - ezzel tehát jó időre biztosítja, hogy az egyre növekvő számú szenzor, okoseszköz, mesterséges intelligenciát használó segéd és egyéb kütyü "ne egye meg a hálózatot" a mobilok elől.

Hogyan használhatjuk ki az 5G erejét?

A manapság elérhető és újonnan megjelenő telefonok közül már egyre több kompatibilis az 5G-vel, talán csak a legolcsóbb kategóriában találunk kizárólag 4G-n működő modelleket. A hazai szolgáltatók folyamatosan modernizálják a hálózataikat, ezzel együtt egyre nagyobb az 5G-lefedettség is (ennek aktuális állapotát a szolgáltatók weboldalán meg is lehet tekinteni). Az sem okozhat gondot, ha valahol épp kiszaladunk az 5G-vel lefedett területről, mivel minden eszköz visszafelé kompatibilis, tehát ha nem talál elég erős 5G hálózatot, automatikusan 4G-re vált.

A telefonok mellett egyre több olyan eszköz is 5G-képessé válik, amelyet a mindennapi életben használunk. Okosórák, de akár fitneszkarperecek, nyomkövetők és egyéb kütyük jelennek meg szinte nap mint nap, amelyek már a legújabb generációs hálózaton kommunikálnak. Emellett az 5G lehetővé teszi azt is, hogy akár otthoni internetünket is kiváltsuk vele, és a korábbi, vezetékes megoldások helyett alkalmazzuk. Ilyenkor a központi router az 5G hálózathoz csatlakozik és innen oszt wifin internetet az otthoni eszközöknek. Emellett pedig irodáktól a gyártóüzemeken át a logisztikai központokig sokféle hasznos alkalmazási területe van az 5G-nek, ezért a vállalati felhasználók számára is komoly versenyelőnyt jelent.

...és ezzel még nincs vége!

A fentiek mellett érdemes megjegyezni, hogy az 5G-vel kapcsolatos fejlesztéseknek még nem értünk a végére. Bár már készül a hatodik generációs hálózatot kiszolgáló technológia is, az 5G-t használó eszközök még nem érték el a szabványban rejlő maximális határokat, ezért a következő években még további újdonságok jelenhetnek meg az 5G-n belül, amelyek sebességben, válaszidőben, valamint sok egyéb tekintetben srófolhatják tovább a technológia képességeit.

(Szponzorált tartalom)