A fejlesztők szerint a saját fejlesztésű MI-juk több százmilliárd adatpontot, köztük nyilvános műholdképeket, repülési adatokat és rádiójeleket elemzett egyszerre, hogy áttörje a lopakodó technológia védőfalát.

Bár a B–2-esek híresek arról, hogy a radarok számára szinte láthatatlanok, a lopakodókat töltő tankerek fizikai jelenléte és kommunikációja elegendő digitális lábnyomot hagy ahhoz, hogy meghatározható legyen a bombázók pozíciója. A MizarVision még egy állítólagos hangfelvételt is közzétett, amelyen a pilóták közötti rádióforgalmazás hallható, bizonyítva, hogy a szigorú rádiócsend ellenére is sikerült elcsípniük a jeleiket.

A vállalat azt állítja, hogy képes volt nyomon követni azoknak a KC–135 Stratotanker és KC–46 Pegasus típusú légi utántöltő repülőgépeknek a mozgását, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok február végén, Izrael közreműködésével indított az Epic Fury hadművelet részeként.

A szakértők egyelőre óvatosan kezelik a cég állításait – sokan úgy vélik, a kínaiak nem valódi radardetektálást végeztek, hanem precíz logikai következtetésekkel és adatfúzióval rekonstruálták az útvonalakat. A MizarVision ugyanakkor korábban azzal vált ismertté a szélesebb nyilvánosság előtt, hogy amerikai védelmi jelentések szerint műholdképeket adott el Iránnak. Ennek fényében még inkább megfontolandó, mennyire képes a cég hatékonyan követni a lopakodó bombázók mozgását – különösen annak tudatában, hogy Kína és Irán egy szövetségi rendszer részét képezi.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: South China Morning Post)