Igen nagy esélye van annak, hogy ezeknek a soroknak az olvasója is rövidlátó, ezért vagy közel tartja az arcához a kijelzőt, amin olvas, vagy épp szemüveget, esetleg kontaktlencsét visel. A rövidlátást nem kell szégyellni, sőt a szemüveget vagy a kontaktlencsét sem, viszont a következőkből kiderül, hogy együtt élni sem feltétlen kell velük.

Mi is a probléma?

Tudni kell, hogy a szem akkor működik tökéletesen, ha a szembe érkező fénysugarak pont a retinán találkoznak egymással, ugyanis csak ebben az esetben láthatunk élesen közelre és távolra is.

A rövidlátóknál persze más a helyzet. A rövidlátó szembe érkező fénysugarak, a hosszúkásabb szemgolyó vagy az ideálisnál domborúbb szaruhártya okán, nem a retinán, hanem előtte találkoznak. Emiatt van az, hogy míg a közeli dolgokat élesen, a távoliakat már homályosabban látják a rövidlátók.

Milyen szemüveget hordanak rövidlátók?

Pluszos dioptria, mínuszos dioptria, cilinderes lencse… Vajon melyik tartozik a rövidlátóhoz? Cilinderes lencséről akkor beszélünk, ha valaki asztigmiás, plusz lencséről akkor, ha valaki távollátó, mínuszos lencséről pedig akkor, ha rövidlátó. A dioptria számértéke pedig azt is megmutatja, mennyire súlyos a látásprobléma. Enyhe rövidlátásról van szó legfeljebb 3 dioptriánál, közepesről, ha 3 és 6 közé esik az érték, és súlyosról, ha ez a szám meghaladja a hatot.

Ki lehet rövidlátó?

A tömör és egy kicsit szomorú válasz az, hogy szinte bárki lehet rövidlátó, hisz manapság már minden korosztály érintett. Érdekesség, hogy 23-40 éves korosztályban háromszor gyakoribb ez a látásprobléma, mint a 60 felettiek körében. Ehhez az adathoz persze hozzájárul az, hogy a mostani 60 pluszos korosztály még nem töltötte a teljes fiatalságát kijelzők előtt.

Ha pedig fiatalság, akkor azt is érdemes tudni, hogy a sok kijelző töltött idő bizony felgyorsíthatja a rövidlátás kialakulását. Sokat ront a helyzeten az, hogy már a pár hónapos gyermekeket is sokan azzal kötik le, hogy letesznek eléjük egy tabletet, amely persze nemcsak a látásukra, hanem általánosságban véve is negatívan hathat a fejlődésükre.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült, 2023-ban publikált felmérés szerint a 8 és 15 év közötti gyerekek körében az átlagos napi képernyő előtt töltött idő közel 4 óra. A látásromlás szempontjából ez azért számít döbbenetesen nagy számnak, mert azt jelenti, hogy már ilyen fiatal korban ilyen sokáig néznek közelre a gyerekek, amely miatt alkalmazkodási görcs alakulhat ki a szemben, amely sajnos rövidlátáshoz vezethet.

Ha felnőtt korban alakul ki a rövidlátás, az okok gyakran keresendők más betegségekben. Ilyen például a cukorbetegség, a keratokónusz, azaz az elvékonyodott szaruhártya körülírt kidomborodása, a szürkehályog, az ideghártya-leválás és az akkomodációs görcs is. Rendkívül fontos, hogy a látásromlást ne egy drogériában találomra kiválasztott szemüveggel próbáljuk orvosolni, hanem forduljunk szemész szakorvoshoz, aki kiderítheti, mi okozza a bajt.

Szerencsére mind a rövidlátás, mind a távollátás kezelhető, és nem kizárólag szemüveggel vagy kontaktlencsével. A budapesti Focus Medical ugyanis élen jár a lézeres szemműtétben, amely a két említett látásprobléma mellett például az asztigmiával és az öregszeműséggel is fel tudja venni a harcot, méghozzá gyorsan és fájdalommentesen! Szóval aki megunta már a homályos látást, az jelentkezzen be bátran egy alkalmassági vizsgálatra, hogy kiderüljön, hogyan kaphatja vissza az éles látás élményét!

(Szponzorált tartalom)