A Halley-üstökösből származó porszemcsék akár 67 kilométeres másodpercenkénti sebességgel csapódnak a Föld légkörébe. A hullócsillagként ismert jelenséget valójában apró, porszem vagy kavics méretű kozmikus részecskék felizzása okozza, amelyek nagy sebességgel lépnek be a Föld légkörébe, ahol a fékeződés során fény és hő formájában adják le energiájukat.

Az Éta Aquaridák szülőobjektuma a legrégebb óta ismert periodikus üstökös, a Halley, amely átlagosan 76 évente kerüli meg a Napot. A Föld pályája évente kétszer metszi az üstökös pályáját: májusban az intenzívebb Éta Aquaridák, október végén pedig a mérsékeltebb aktivitású Orionidák meteorrajt eredményezve.

Bár a raj óránként akár 50 meteort is produkálhat, a magyarországi megfigyelők számára a radiáns (az a pont, ahonnan a meteorok látszólag kiindulnak) alacsony állása, valamint a holdfény miatt óránként körülbelül 10-20 felvillanás várható. A jelenség szabad szemmel is jól követhető, a legkedvezőbb feltételek május 6-án, a hajnali órákban ígérkeznek a megfigyeléshez.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Svábhegyi Csillagvizsgáló)