Pontosan ezért kell időben elkezdeni gondoskodni a nyugdíjról, hogy amikor odaér az ember, akkor már ne legyenek gondok belőle, hanem tényleg, mint boldog és nyugalmas időkre lehessen tekinteni az idős korra.

Talán az egyik legelterjedtebb formája a megtakarításoknak az az önkéntes nyugdíjpénztár. De valójában mit érdemes tudni róla, milyen költségei vannak és mit lehet kezdeni az önkéntes nyugdíjpénztárral?

Ezt az úgynevezett önkéntes nyugdíjpillért 1998-ban hozták létre. Ez volt az első olyan kezdeményezés hazánkban, amelyben a mi saját nevünk alatt, a saját számlánkra tudtunk pénzt félretenni, amelyhez még adókedvezményt is igénybe lehetett venni.

Az önkéntes nyugdíjpénztárt gyakran összekeverik a magánnyugdíjpénztárral, azonban ezek abszolút nem összekeverendőek. Miért? Mert a magánnyugdíjpénztár alapvetően a társadalom biztosítási rendszernek a része volt, melyet az állam hozott létre. Emellett magát a tagdíjat is az állam szedte be, méghozzá a bruttó bérünk egy bizonyos százalékából levonva azt és amelyet 2012-ben az állam szüntetett meg. Azért is hívták magánnyugdíjnak, mert az államnak ezzel az volt a célja, hogy konkrétan a takarékoskodó személy nyugdíját gyarapítsa vele. Ezzel szemben az állami rendszerbe vándorló nyugdíjjárulékból szerették volna finanszírozni a mai kor nyugdíjasait.

Az önkéntes nyugdíjpénztár abban mindenképpen hasonlít a magánnyugdíjpénztári konstrukcióhoz, hogy ez is egyfajta pénztári konstrukció. Viszont a nagy különbség már a nevében is benne, hogy az önkéntes esetében mi magunk önkéntes módon fizetünk be egy adott összeget és nem pedig az állam von le automatikusan a bruttó fizetésünkből. Ez mindenképpen egy nagy különbség.

Miért vált annyira népszerűvé az önkéntes nyugdíjpénztár?

Van egy nagyon megnyerő tényező, ami miatt oly sokan választották ezt a fajta konstrukciót. A munkáltató sok esetben átvállalta a tagdíj befizetést az egyén helyett, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a cég fizette be a dolgozója helyett.

Azonban a nagy bökkenő az önkéntes nyugdíjpénztárral kapcsolatban az, hogy az átlagos havi tagdíjat figyelembe véve az egy főre jutó összeg rettentően alacsony. Egészen pontosan 3-4 ezer forint közötti összeg, ami összehasonlítva más konstrukciókkal talán a legalacsonyabb. Ez nagy gondot jelent ugyanis, amikor majd a későbbiekben szeretnék felvenni a megtakarított összeget, akkor nagyon sok embernek csalódást fog okozni, akik havi pár ezer forintnyi félretett összegből szerették volna megoldani a saját nyugdíjukat.

Mekkora az önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezménye?

Talán a legnagyobb előny, ami miatt oly sokan az önkéntes nyugdíjpénztárat választották az az éves 20%-os adójóváírás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkéntes számlára befizetett pénzt meg tudjuk toldani még 20%-kal abból az összegből, amit bevallunk, mint személyi jövedelem adó. Ez azért is lényeges, mert mindenkinek kell személyi jövedelem adót fizetnie, akinek bejelentett, hivatalos munkahelye van és ez évente akár nem kevés összeg is tud lenni.

Jelenleg maximum 150.000 Ft-ot tudunk visszaigényelni a nyugdíjpénztári számlára, vagyis ennyit mindenképpen félre tudunk tenni még pluszban. Erről persze időben nyilatkoznunk kell, illetve azt is tudni kell ehhez az összeghez, hogy csak abban az esetben lehet visszaigényelni, ha évente minimum 750 ezer Ft-ot fizetünk be a nyugdíjpénztárba. Az adójóváíráshoz minden évben az adóbevalláskor kell rendelkeznünk és beikszelni a megfelelő rubrikát, mert csak ebben az esetben jár, nem automatikus.

Milyen költsége van egy önkéntes nyugdíjpénztári számlának?

Ez talán a másik pozitív jellemzője az önkéntes nyugdíjpénztári számlának, hogy a költsége teljesen reális, vagyis se nem túl drága, se nem túl olcsó. Egészen pontosan kétféle költségről beszélhetünk, de melyek is ezek?

Az egyik magának a számlának a számlavezetési díja. Ez ugye általában mindenhol így van, mármint mindenféle számlának van díja. Az önkéntes nyugdíjpénztári számla esetében sávos levonásról beszélhetünk. Ez egészen egyszerűen azt jelenti, hogy minél magasabb a havi befizetésünk, annál kisebb a havi számlavezetési díj.

A másik költség az úgynevezett mögöttes befektetésekhez kapcsolódó költségek vagyis magához a befektetéshez kapcsolódó egyéb díjak. 2019-ig nem igazán lehetett tudni ezeket a költségeket, azonban azóta minden egyes pénztárnak ezt nyilvánosságra kell hoznia. Összességében tehát azt lehet elmondani, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár a nyugdíj előtakarékossági számlánál (vagy röviden NYESZ-nél) mindenképpen drágább, de a nyugdíjbiztosításnál pedig olcsóbb konstrukció, tehát valahol a kettő között, a középmezőnyben helyezkedik el a költségeket tekintve.

Milyen hozama van az önkéntes nyugdíjpénztárnak?

Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében relatíve kevés a mozgásterünk abból a szempontból, hogy mi magunk választhassuk meg, hogy mibe fektetjük a pénzünket. Ugyanis ebben a konstrukcióban pénztáranként jellemzően olyan 2 és 6-féle, már előre összeállított portfólióból tudunk választani, amelyeket különböző szempontok szerint válogatnak össze.

Azt is tudni kell, hogy ezek a portfóliók többségében magyar állampapírt tartalmaznak és csak nem olyan régen kezdtek el részvényeket is belerakni. Az állampapíroknak az az előnye, hogy általában átlag feletti kamatokat biztosít, illetve hosszú lejáratúak, így éves szinten elmondható, hogy egészen szépen kamatoztak.

Az állampapíroknak pedig az a hátrányuk, hogy akármennyire is hosszú lejáratúak, de idővel lejárnak és az újakat mindig az adott kamatkörnyezetben árazzák be, ami várhatóan jóval alacsonyabb lesz, mint a korábbiak, vagyis a hozam jóval kevesebb lesz a korábbiakhoz képest. A pénztárak pont ezért kezdtek el belerakni részvényeket is a különböző portfóliókba.

Ezáltal még egy érdekesség, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár különlegessége meg is szűnik. Hiszen a önkéntes nyugdíjpénztárt pont arra találták ki, hogy függetlenedjünk az államtól és mi magunk önkéntesen tudjunk félretenni a nyugdíjas évekre. Azonban mivel magyar állampapírokat vásárolunk belőle, így gyakorlatilag a hazai gazdaság teljesítményének vagyunk kiszolgáltatva, ergo nem függetlenedünk az államtól, hogy ugyanúgy függünk tőle.

Ennek tudatában a hozamokat általában három fő kategóriába szokták sorolni. Az első kategória a klasszikus portfólióké, amelyek átlag éves hozama

5,3 és 7,47% között mozog. A második kategória az úgynevezett kiegyensúlyozott portfólióké, amelyek már tartalmaznak kötvényeket és részvényeket is. Ezek éves átlaghozama 6,10 és 8.39% között van. A harmadik kategóriába a részvénytúlsúlyos növekedési portfóliók tartoznak éves 6,12 és 9,21%-os átlaghozammal.

Ennek fényében mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy megéri-e neki az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukció vagy sem. Ha ez mégsem lenne egyértelmű, érdemes lehet egy független szakértővel leülni, akinek az a munkája, hogy a potenciális ügyfelei részére ki tudja választani a legjobb megoldást. Az ilyen tanácsadás szerencsére nem kerül pénzbe.

(Fotó: https://pixabay.com/photos/pair-seniors-pensioners-age-2914879/)

(Szponzorált tartalom)