A Marson a NASA két rovere egymástól 3775 kilométerre térképezi fel a bolygó eltérő területeit: a 2012 óta a Marson tartózkodó Curiosity a Gale-kráter és a benne található Aeolis Mons hegység régióit vizsgálja, a 2021-ben érkező Perseverance pedig a Jezero-kráter környékét járja be, folyamatosan gyűjtve a mintákat, amelyeket a remények szerint majd a Földre juttatnak vissza egy későbbi misszió során.

A Curiosity az öt kilométer magas hegység emelkedőin felfelé haladva egyre fiatalabb területeket láthat, hiszen a hegy rétegesen alakult ki annak idején, a Perseverance viszont egészen ősi tájakat jár be: a Jezero-kráter ugyanis a Naprendszer egyik legrégebben keletkezett felszíni régiója, körülbelül 3,9 milliárd évvel ezelőtt formálódott egy elsöprő erejű aszteroidabecsapódás következtében. A krátert az elméletek szerint később víz töltötte meg, és igaz, hogy az egykori tó már régen kiszáradt, de a kutatók úgy gondolják, a helyszín ideális ahhoz, hogy az esetlegesen itt kialakult mikrobiális élet nyomait felfedezzék a Perseverance segítségével.

A Naprendszer legősibb felszíni tájának egyébként a legöregebb bolygó, a Jupiter, Callisto nevű holdjának felszínét tartják, ami szintén 4 milliárd év körüli, és nem sokkal a Jupiter születése után alakult ki.

(Borítókép: a Jezero-kráter múltjáról készült illusztráció, NASA/JPL-Caltech)