Gondoljunk csak az extrém meleg nyarakra vagy az árvizekre. A megduzzadt folyók áradása jelenleg is komoly károkat okozott hazánkban, illetve a környező országokban. Eljött az ideje annak, hogy valamilyen megoldással rukkoljunk elő, különben egyre súlyosabb árat kell fizetnünk a következményekért.
Ez a jelképes jéghegy pedig egyáltalán nincs olvadóban, hanem egyre jobban nő és megállíthatatlanul felénk közelít. A hőmérséklet emelkedésével melegebbé váltak a nyarak és már a telek is sokkal enyhébbek lettek.
A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék is ennek a jelenségnek a hozadéka a szakértők szerint. Egész városrészek kerülhetnek víz alá, ami veszélyeztetheti az emberek életét.
Sokkal nagyobb biztonságban lehetünk akkor, hogyha felkészülten találjuk szembe magunkat egy ilyen problémával, ez esetben egy hirtelen áradással. Ehhez persze szükség lenne az emberek társadalmi szintű oktatására, illetve az infrastruktúra teljes átformálására.
Nálunk azért lenne komoly szükség erre, mivel hazánk több, mint 30%-os árvíz kitettséggel rendelkezik. Ez annyit tesz, hogy nagyjából 2 millióan élnek a kisebb-nagyobb folyók árterében. Ennek a meghatározó oka, hogy Magyarország fekszik a Kárpát-medence legmélyebb pontján.
Lengyelországban a Visztula és Odera menti településeket, fix- illetve mobil telepítésű gátak védik, több ezer km-en keresztül. Továbbá hatalmas szerepet kapnak a víztározók is a kritikus helyzetek során.
Japánban, Tokió alatt hatalmas alagúthálózat lett kialakítva, szintén az árvízkezelés céljából, ami a felére csökkentette azóta az árvíz okozta károkat.
Hollandia árvízvédelmi rendszerei világhírűvé váltak az évek során. Új gátakat építettek, illetve helyeztek át, sőt a lakosok ártéren kívüli áttelepítését is számos helyen megoldották. Talán az egyik legérdekesebb megoldás a parthoz rögzített, acél oszlopokon álló úszó házak kivitelezése.
Talán abszurdnak tűnhet a dolog, de jobban belegondolva egyáltalán nem számít elrugaszkodott elképzelésnek az, hogy sokaknak jól jönne egy vitorlás jogosítvány a jelenlegi klímahelyzetet elnézve.
Nem csak a vitorlázás, de a hajózással kapcsolatos tudnivalók elsajátítása is hatalmas előnyt jelent egy hirtelen jött áradás során, ha pl. lakóövezetünk víz alá kerül.
Tehát nem csak védekezni kell, hanem alkalmazkodni is. A lakossági tudatosság növelése lenne ennek az egyik legeredményesebb módja a környezettudatos várostervezés mellett. Személyi szinten érdemes lehet ellenállóbbá alakítani az ingatlanokat az áradásokkal szemben.
Fontos a biztosítások ellenőrzése az elszenvedett károkat illetően. Dolgozzunk ki egy vészhelyzeti tervet, amit alkalmazhat az egész család, hogyha megtörténik a baj. Tartsunk otthon elsősegély csomagot és mentőmellényt.
Ez csak néhány példa arra, hogy mivel csökkenthetjük a kockázatokat, hogyha váratlanul szembe kell néznünk egy hirtelen áradással, amire sajnos egyre nagyobb az esély az elkövetkező időkben.
(Szponzorált tartalom)