László hiteles, laza, humort sem nélkülöző hozzáállással készíti anyagait, amelyekben azt sem szégyelli bevallani, ha valamiben még nincs saját tapasztalata. László a szerzett információkat egyelőre csak kipróbálja, de az utat, amit bejár, bárkivel megosztja. A csilitermesztő blogja, videói elérhetők weboldalán, ahol az ökológiai termesztés felé tett lépéseit is bemutatja.

40 napja kezdett veteményezni

László ennyi ideje ültette el a magokat, amelyekből azóta szép palánták keltek ki. Elérkezett hát az idő, hogy szétültesse őket. Korábban nem töltött ezzel időt, hagyta őket a palántatálcában megnőni, de mostanra rájött, jobb eredményt tud elérni, ha időt szán az átültetésre is.

A szétültetés előnye

A szétültetés mellett szól, hogy több “hasznos” palántánk lesz. Ha befektetjük az energiát, és a cseperedő palántákat méret szerint szétválogatjuk, már sokat teszünk az állomány növeléséért. A kis és nagyobbra nőtt palántákat azért érdemes különválogatni, mert a hamarabb megnőttek leárnyékolják és elnyomják a kisebbeket. Így a kisebbek nem tudnak megnőni, és oda a termés egy jelentős része. Míg, ha külön kezeljük őket, akkor a kicsiknek is van lehetőségük megnőni, megerősödni, és így maximalizálhatjuk a terméshozamot.

A kis fakkokat meg kell tölteni földdel, ami lehet tisztán tőzeg is, vagy akár humusszal kevert változat. A földbe fészkeket vájunk. A palántát kiszedjük az eddigi helyéből. Ha már van egy kis gyökere, az annak a jele, hogy átültethető nagyobb helyre. Mielőtt azonban ez megtörténne, a kivájt fészekbe érdemes egy csipet mikorrhiza gombaspórát szórni.

Mire jó a mikorrhiza gomba?

Ez a gomba gyakorlatilag szimbiózisban él a növénnyel. Több fajtája létezik, a palántázásunk sikeréhez az endo mikorrhiza a megfelelő. Behatol a gyökér élő sejtjei közé, és ott gömböcskéket képez, amelyekből kinőnek a gombahifák. Ezek szerepe különösen fontos, rajtuk keresztül jut el a talajból a tápanyag a növényhez, messzebbről is, mint ahova a gyökere elérne. Egy növény a gyökere környezetében lévő talaj tápanyagának kb. a 4-7%-át tudja felhasználni, a mikorrhiza gombákat is bevetve viszont az elérhető tápanyag mennyisége megsorokszorozható.

A föld, amibe érdemes a palántát ültetni, akkor jó, ha agregátumok, azaz összetömörülések képződtek benne. Azonban ez nem történik meg magától. A legjobb talajaggregátumképző anyag a glomalin, amit a mikorrhiza termel, tehát duplán jó ötlet bevetni ezt a gombát az átültetés során.

Egy mondás szerint többet tudunk a csillagközi térről, mint a talpunk alatt lévő talajról, az ott zajló folyamatokról. Pedig ahhoz, hogy egészséges, tápanyagban gazdag növényeket termesszünk, elengedhetetlen lenne ez a tudás.

(Szponzorált tartalom)