A világ más részén talán furcsának és túlzónak tűnne 60 millió euróért (több mint 23 milliárd forintért) olyan beruházásba fogni, amiből kizárólag a kerékpárosok profitálnak majd, azonban Hollandiában teljes mértékben érthető, és mondhatni, mindennapos. A hollandok 36 százaléka használja bicikléjét a napi közlekedéshez, de vannak olyan városok, ahol még többen: Utrechtben az emberek fele kerékpárral jár, így ott az amszterdaminál még nagyobb, 12 ezer férőhelyes parkolóház épült a kétkerekűeknek.
Az amszterdami Centraal közlekedési csomópontra naponta 200 ezren érkeznek, ebből 100 ezren biciklivel,
ezért is volt indokolt a kizárólag kétkerekűek számára készült, víz alatti garázs megépítése, ami négy éven át tartott. Jelenleg a létesítmény 7000 kerékpárt képes befogadni, a tervek szerint azonban még februárban 11 ezres kapacitásúvá bővül majd, eközben fokozatosan fogják megszüntetni a felszíni biciklitárolókat. Ezek amellett, hogy rendszertelen kialakításukkal terhelik az infrastruktúrát, frusztrálják a helyieket is, mert az állomás környékén annyi bicikli parkol, hogy sokszor lehetetlen szabad helyet találni, mégpedig főként a sok gazdátlan, magára hagyott kétkerekű miatt.
Az utca szintjéről közvetlen biciklisáv vezet a föld alatti épületbe, ahol az első 24 óra parkolás ingyen van, minden további napért 1,35 eurót (körülbelül 500 forintot) kell fizetni. A belépéshez szükség van egy OV-chipkaart-ra, ami egy holland tömegközlekedési igazolvány, közvetlenül az emberek bankszámlájához kapcsolva, vagy pedig egy, a kerékpárhoz tartozó azonosító cimkére, ami helyben, díjmentesen igényelhető. A bejelentkezés és a bicikli leparkolása után a föld alól közvetlenül, felvonóval lehet feljutni a Centraal állomásra.
Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a földalatti bicikligarázs mérnöki csoda: az építkezés megkezdése előtt teljesen le kellett csapolni a vizet az 1889-ben épült állomás előtti csatornából. Ezután kezdődhetett meg a gigantikus, uszályokon érkező oszlopok felállítása, amelyekre a parkolóház tetőszerkezetét helyezték, majd elkészülését követően újra megnyitották az utat a víz előtt, hogy teljesen ellepje az épületet.
Bár a parkolóház ötlete és megvalósítása is tiszteletet érdemel, azért vannak hiányosságai is. Például nincs kijelölt parkolóhely a nagy tárolórekesszel felszerelt teherkerékpároknak, ami pedig nem ritka a holland, kisgyermekes családok körében. Szintén nagy baklövés az elektromos töltőállomások hiánya egy olyan országban, ahol az újonnan eladott biciklik több mint fele elektromos, és nagy kihagyott ziccernek tűnik az is, hogy a parkoláshoz szükséges check-in nem végezhető el se okostelefonnal, se okosórával, sőt, sima bankkártyával sem. Persze a felsorolt hiányosságok mindegyike pótolható, ezért valószínűleg nem is okoznak majd problémát hosszútávon.
Amszterdam autócentrikus jellege az 1970-es években kezdett biciklibaráttá alakulni, mégpedig a helyi lakosok és politikusok kezdeményezése és erőfeszítései eredményeképpen, akik egyetértettek abban, hogy egy élhetőbb várost szeretnének. Persze autók itt is járnak az utakon, de a hollandok saját gépkocsi helyett a közösségi autózást részesítik előnyben, és különböző kedvezményekkel ösztönzik az embereket az ilyen és hasonló szolgáltatások használatára.
(Borítókép: Getty Images/travelism)