A kutatók rájöttek, miért érzékeljük szubjektíven az idő múlását

2023 / 03 / 09 / Bobák Zsófia
A kutatók rájöttek, miért érzékeljük szubjektíven az idő múlását
Szubjektív benyomások szerint az idő nem mindig egyforma gyorsasággal telik. Az érzékelést többek között a szívünk ritmusa szabja meg, de egyáltalán nem költői vagy filozofikus értelemben.

Számos teória létezik azzal kapcsolatban, hogy miért érzékeljük gyakran eltérő módon az időt és miért halad néha megmagyarázhatatlanul lassan néhány perc is, míg máskor órák tűnnek el egy szempillantás alatt. A szubjektív érzékelés, ahogy az egy új kutatásból kiderült, valóban szubjektív, vagyis minden egyes embernél eltér, mivel kifejezetten a testünk működéséhez kötődik.

A Cornell Egyetem vezetésével zajló kísérletben arra keresték a választ a tudósok, hogy rövid távon, egy-egy törtmásodperc alatt, hogyan befolyásolja a személyes tapasztalat az észlelést, vagyis az idővel kapcsolatos hosszú távú benyomások helyett az itt és mostra koncentráltak.

"Milyen hosszú a jelen?"

- tették fel a kérdést és a megoldásra teljesen máshol találtak rá, mint ahol általában az idő (ember által észlelt) múlásának látszólagos szeszélyességét magyarázó okok bújnak meg.

A kutatók, Saeedeh Sadeghi és Adam K. Anderson egy korábbi kísérletben bizonyították, hogy az idő, látszatra legalábbis, lassabban telik, amennyiben több stressz és feszültség éri az embert, ezért például egy zsúfolt metrón való utazás sokkal hosszabbnak tűnhet a sokféle és nem mindig kellemes szociális interakció miatt, mint ugyanaz az út egy kevésbé tömött szerelvényben. A vizsgálatban résztvevők átlagban 10%-kal érezték hosszabbnak a csúcsforgalomban való utazás idejét, mint ugyanazt nyugalmasabb közlekedési szituációban, kellemetlen élmények átélése esetén pedig 20%-ra nőtt a különbség. "Az idő több annál, mint amit az óra mutat, az idő az, aminek érezzük vagy értékeljük, mint forrást." - összegezték a szakértők.

Az újabb kísérletben azonban nem az érzésekre, hanem a nagyon is fizikális részletekre voltak kíváncsiak a mérések során, konkrétan arra, hogy a szív ritmusa befolyásolja-e, és ha igen, hogyan az észlelést. A vizsgált alanyok mindegyike fiatal, 18 és 21 év közötti volt: ez és egészséges fizikai állapotuk biztosította, hogy a méréseket nem módosítja egy esetleges szívbetegség megléte. A résztvevőkről elektrokardiográfiás műszerrel (EKG) gyűjtöttek adatokat, amely másodpercenként ezerszer mérte a szívük elektromos aktivitását és minden egyes szívdobbanáshoz egy-egy rövidebb-hosszabb hangjelzést társítottak. A 80-180 ezredmásodpercig tartó hangokat az alanyoknak kellett kiértékelni és eldönteni, melyiket milyen hosszúnak ítélik meg.

A résztvevők az alapján értékelték hosszabbnak vagy rövidebbnek a hallott hangokat, hogy milyen hosszúságú szívdobbanás előzte meg őket. Rövidebb dobbanás után hosszabbnak, hosszabb dobbanás után rövidebbnek hallották a jelzést. A szubjektív érzékelés kialakulását előmozdította bizonyos agyi tevékenységek orientációja is, a mérések szerint ugyanis az ösztönösen a hangokra fókuszáló emberek szívének ritmusa a hangjelzések tempójának megfelelően változott. A hatás, ezek alapján, oda-vissza ható folyamat eredménye és a szív dobbanása által megszabott látszólagos idő valóban változékony természetű.

"A szívdobbanás a ritmus, amit az agyunk használ, hogy megadja nekünk az idő múlásának érzését."

- magyarázta Adam Anderson - "És ez nem lineáris - folyamatosan szűkül és tágul."

A kutatás rávilágított, hogy az érzéseink és gondolataink mellett a fizikális folyamatok is meghatározzák az idő szeszélyességének érzetét, ami valóban komplex és kiszámíthatatlan része az életünknek.

(Fotó: Pixabay/Gerd Altmann/Jan Vašek)

Egy lépéssel közelebb annak megértéséhez, hogyan érzékeli az agy az idő múlását Az entrópia a titkos összetevő annak vizsgálatában, hogy a komplex rendszerekben az idő folyása mennyire mérhető vagy érzékelhető.


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Kolosszális napfolt növekszik a Napon és a Föld felé néz
Kolosszális napfolt növekszik a Napon és a Föld felé néz
Az AR 3664 napfoltcsoport már több mint 200 000 kilométer széles és rendkívül intenzív koronakidobódásokat produkál, amelyek a Föld felé irányulnak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.