A pontos körülményekről elég keveset lehet tudni, de korabeli újságcikkek szerint Horie Jutaka, a japán Horie Group elnöke 1989-ben tett visszautasíthatatlan ajánlatot a Roszkozmosznak, és tízmillió dollár fejében megvásárolta a MIR űrállomáshoz készült tartalékmodult, amelyet éppen azelőtt állítottak ki a Nagojában megrendezett Word Design Expón. A United Press International 1989 decemberében így számolt be a hírről a Japán megveszi a szovjet MIR űrállomást című cikkében: "Egy japán vállalat megvásárolta Moszkva egyetlen fölösleges MIR űrállomását 10 millió dollárért, hogy ezzel segítsék a japán űrprogramot". A cikkből kiderül, hogy a Szovjetunió két darabban gyártotta le a MIR űrállomást, azonban ezek közül csak az egyiket állították Föld körüli pályára - a másikat pedig eladták Horie-nak.

Szép történet, kár, hogy ebben a formában nem igaz.

Ami valóban megtörtént - és valószínűleg ez okozhatta a félreértéseket -, hogy a szovjetek a hetvenes években tényleg két példányban gyártották le a MIR űrállomást - egész pontosan annak központi modulját: a DOS-7 modult 1986. február 19-én egy Proton-K rakétával kilőtték a világűrbe, a DOS-8-at pedig bespájzolták azzal a tervvel, hogy később még jól fog jönni a második MIR űrállomás létrehozásához. A kilencvenes évek elején több terv is született ennek megvalósítására, de mint tudjuk, a második MIR űrállomás végül mindörökre csak terv maradt. Az viszont elég nyilvánvaló, hogy a Roszkozmosz nem adhatta el 1989-ben a MIR-t, ha még évekkel később is a fellövését tervezték.

Ez az aprócska ellentmondás persze nem csak nekünk tűnt fel: az internet bugyraiban jó mélyre merülve a Togetter.com-on rátaláltunk a legfanatikusabb japán űrrajongók éveken átívelő eszmecseréjére, akik korabeli szovjet, japán és amerikai újságcikkek beszkennelt verzióiból próbálnak fényt deríteni az igazságra, valamint a szovjet űreszközök sorozatszámait hasonlítgatják össze. Bár mindent kizáró bizonyítékot ők sem tudtak felmutatni, de a beillesztett idézetek, cikkek és fotók alapján a legvalószínűbb verziónak az tűnik, hogy a Tomakomaiban kiállított eszköz a MIR megszólalásig élethű replikája, amit a Roszkozmosz azzal a céllal épített, hogy büszkén mutogassák a világnak. Az eszköz megjárta az 1987-es Párizsi Légibemutatót és a már említett, 1989-es Word Design Expót is, és annyira valósághű, hogy állítólag az összes műszer a rendeltetésének megfelelően működik rajta.

Ez volt az, amit Horie úr 1989-ben megvásárolt a szovjetektől, majd nem sokkal később az Iwakura Constructionhöz került, akik 1998-ban Tomakomai városának adományozták. Az viszont jó kérdés, hogy ha így történt, a korabeli újságok vajon miért arról cikkeztek, hogy az eredeti MIR űrállomást adták el a szovjetek? Vajon a szovjetek bepalizták Horie-t, és egy replikát adtak el neki, miközben ő úgy tudta, hogy a valódi MIR űrállomást veszi meg? Vagy pontosan tudta, hogy mit vásárolt, csak így jobban hangzott? Esetleg az UPI tudósítója fogalmazott pontatlanul?

Hogy ki hazudott kinek, vagy ki értett félre kit, talán sosem fog kiderülni, az viszont tuti, hogy a MIR űrállomás valódi tartalékja nem lehet Japánban kiállítva, az ugyanis a mai napig fent kering az űrben. Igaz, idő közben kicsit átalakították, MIR-ről átkeresztelték Zvezdára és hozzácsatolták a Nemzetközi Űrállomáshoz, de ettől függetlenül még hajszálpontosan arról a modulról van szó, amit a szovjetek a hetvenes években gyártottak le azzal a céllal, hogy ebből legyen a második MIR-űrállomás.

Ez a cikk eredetileg 2019. 11. 11-én jelent meg a Rakétán.

(Fotó: Wikimedia Commons)