A Tejútrendszer akár egy hatalmas féreglyukat is rejthet – állítja az olaszországi International School for Advanced Studies (SISSA) tanulmánya. A kutatók szerint ugyanis a Tejútrendszer központi korongja elegendő sötét anyagot tartalmazhat ahhoz, hogy egy stabil és átjárható féreglyuk kialakulhasson.

A féreglyukak, amelyeket Einstein-Rosen hídnak is neveznek, hipotézisként először 1935-ben merültek fel, amikor Albert Einstein és Nathan Rosen javasolták ezek bevezetését abból a célból, hogy megkerüljék a fekete lyukak szingularitásának a problémáját. Azt feltételezték, hogy az ilyen objektumokban rejlő óriási energia képes lehet meghajlítani a téridőt, és egy hidat ütni az univerzum két távoli pontja között. Azonban a feltételezések szerint ezek a féreglyukak általában nagyon instabilak, és rendkívül sok negatív energiára lenne szükség ahhoz, hogy nyitva is maradjanak.

A SISSA kutatói azonban úgy vélik, hogy a sötét anyag lehet a kulcs egy ilyen féreglyuk fenntartásához. A kutatók más spirálgalaxisok forgási görbéit felhasználva létrehoztak egy modellt, amely alapján arra jutottak, hogy a sötét anyag eloszlása a Tejútrendszerben elméletileg legalábbis lehetővé teszi egy stabil féreglyuk kialakulását.

Paolo Salucci, a tanulmányban résztvevő asztrofizikus így nyilatkozott:

“Ha a Tejútrendszer sötétanyag-térképét kombináljuk a legújabb Ősrobbanás-modellel, amely az univerzumot magyarázza, és feltételezzük a téridő alagutak létezését, azt kapjuk, hogy a mi galaxisunk valóban tartalmazhat egy ilyen alagutat, amely akár a galaxis méretével is megegyezhet. Sőt, akár át is utazhatnánk ezen az alagúton, mivel számításaink alapján navigálható lenne. Pontosan úgy működne a dolog, mint amit az Interstellar című filmben láttunk.”

Salucci beszélt arról is, hogy nagyon fontos a sötét anyag további kutatása, mivel az akár egy másik dimenziót vagy egy galaktikus közlekedési rendszert is jelenthet. De természetesen mindez csak feltételezés, mint a kutató elmondta:

“Természetesen nem állítjuk, hogy a mi galaxisunk biztosan egy féreglyuk, csupán annyit mondunk, hogy az elméleti modellek szerint ez a hipotézis lehetséges. Elvileg tesztelhetnénk úgy ezt az elméletet, hogy összehasonlítunk két galaxist – például a mi galaxisunkat és egy másik, nagyon közeli galaxist, mint amilyen például a Magellán-felhő. Azonban még nagyon messze vagyunk attól, hogy ilyen összehasonlítást ténylegesen végre is tudjunk hajtani.”

(A cikkhez használt képet a mesterséges intelligencia generálta/Rakéta.hu)