A francia Thales Group 2011-ben kezdte el gyártani a brit Védelmi Minisztérium számára a könnyű, többcélú (LMM, Lightweight Multirole Missile) rakétáit, amelyek Martlet néven is ismertek: ezeket az erdetileg levegő-föld rakétának készült lövedékeket a brit fegyveres erők AgustaWestland Lynx Wildcat helikoptereibe szánták, de az LMM hajókról való indításra, tengeri harcokhoz is alkalmas, valamint hordozható kilövőállásokról is bevethető. A Martletek könnyűek, maximális 13 kilogrammos súllyal és 1,3 méteres hosszal, pontosak, maximális hatótávjuk elérheti a 6 kilométert és a leírás szerint ellenállóak az ellentámadásokkal szemben.

Az első változataikat helikopterrel és nem UAV-kkel (Unmanned Aerial Vehicle, pilóta nélküli repülőgép) kivitelezett bevetésekhez tervezték, de nem sokkal később kifejlesztették a pilóta nélküli légi járművekhez adaptált verziójukat is. A fejlesztések ezután sem értek véget, különböző partnerekkel, például a török Aseslannal együttműködésben eltérő típusú indítóplatformokat készítettek a rakétákhoz és az LMM egyre több fajtája született meg, köztük a "szabadon eső" változat, az FF-LMM, vagyis Fury, ami az UAV-s használathoz különösen alkalmasnak ígérkezett. A Think Defense leírása szerint a Martletek öröksége egészen a hatvanas-hetvenes évekig nyúlik vissza, konkrétan a Blowpipe föld-levegő rakétáig, amelyet a brit hadsereg és a királyi tengerészgyalogság alkalmazott 1975-től kezdődően, de ezek még sok szempontból eltértek a Thales fegyvereitől, mivel ember által hordozható, vállról indítható lövedékek voltak és hüvelykujjal vezérelhető joystickkel lehetett becélozni őket.

Az LMM drónokhoz tervezett verzióját a cég április 17-ei közleménye szerint most a JACKAL drónnal tesztelték és a sikeres próba egy lépéssel közelebb hozta a pilóta nélküli légi háborúk jövőjének elérkezését. A JACKAL-t a brit Flyby Technology a török FlyBVLOS Technology és a Maxwell Innovations cégekkel együtt fejlesztette ki és egy olyan VTOL platformot képvisel, aminek számos szerepet szántak a tankok hatástalanításától kezdve a légi harcok során való segítségnyújtáson át az utak használatának kikerülésével kivitelezett hadműveletekig. Mivel a drón függőleges fel-, és leszállásra képes, ezért nincs szüksége kifutópályára az induláshoz és landoláshoz, ami nagy előnyt jelenthet a hadseregek számára, többek között azért is, mert így rejtett állomásokról is indíthatják őket.

A Flyby Technology két, kifejezetten az LMM rakéták kilövésére alkalmas JACKAL drónt gyártott a tesztekhez és a Thales belfasti központjának segítségével néhány hét leforgása alatt elvégezték a próbákat. A Flyby vezérigazgatója szerint a pilóták által irányított harci légi járművek napjai meg vannak számlálva és a jövő hadviselése teljesen más formát ölt.

"Valószínűleg nem fognak szeretni azért, hogy a saját fajtám végét okozom."

- jósolta Jon Parker, aki korábban a Brit Királyi Légierő vadászpilótája volt. Véleménye szerint azonban a háború a nyerésről szól és a drónok, köztük is a JACKAL rendszer éppen ezt a célt hozhatja elérhetőbb közelségbe.

(Fotó: Ssgt Fernando Serna/Wikimedia Commons, Thales)