Kozmikus sugárzással vizsgálják át a gízai nagy piramist

2022 / 03 / 05 / Felkai Ádám
Kozmikus sugárzással vizsgálják át a gízai nagy piramist
A mostani vizsgálat (EGP/Explore the Great Pyramid) lényege, hogy a kozmikus sugárzás felhasználásával olyan alapos bepillantást nyerhessenek a Kheopsz-piramis belsejébe, mint korábban soha.

A gízai nagy piramis vagy Kheopsz-piramis egyedülálló építmény – egyike az ókori világ hét csodájának, ráadásul még ma is (többé-kevésbé) épen áll. Ám a Kheopsz fáraó által emelt építmény érdekességeinek sora még a fentiekkel sem merült ki: ez az építmény például a többi gízai piramishoz képest más szerkezetű – míg a másik két nagyobb piramis esetén a kamrák a piramis alatti alapkőzetbe vésve készültek, addig a Kheopsz-piramis esetén ezek közül több magában az építményben található. És épp ez a tulajdonság az, ami miatt már többször is átvizsgálták különböző technológiákkal ezt a piramist rejtett (addig nem felfedezett) helyiségek után kutatva. A piramis egyébként Krisztus előtt a 26. században épült, és a munkálatok 27 éven át a tartottak – maga az építmény pedig 6 millió tonnát nyom. A Kheopsz piramis 3800 éven át a világ legmagasabb, emberi kéz által emelt építménye volt. Az egykori pompából ma már csak a méret köszön vissza, a mészkőből készült külső borítás mostanra szinte teljesen eltűnt, így csak az alapszerkezetet láthatjuk nagyjából úgy, mintha egy házfalról levernénk a festéket és a vakolatot, és csak a téglák maradnának. Szemben azzal, amit Madách oly érzékletesen az önkényuralom szemléltetésére használt Az ember tragédiájában, a piramist nem rabszolgák építették (ez a vélekedés Hérodotosztól, az ókor híres történetírójától maradt ránk), hanem olyan közrendű szabadok, akiket jól megfizettek ezért a munkáért.

A mostani vizsgálat érdekessége, hogy nem régészek és egyiptológusok végzik, hanem fizikusok – és mint erről a Phys.org cikke beszámolt, akad is némi ellenségeskedés a két tudományterület művelői közt, és az egyiptológusok gyakran megorrontanak a gyanús műszerekkel tevékenykedő reál tudósokra, akik sokszor viszont elég komoly eredményeket tudnak felmutatni.

A mostani kutatás neve Explore the Great Pyramid (EGP), tehát a nagy piramis felfedezése, amit a tudósok nagy energiájú, kozmikus részecskék, müonok felhasználásával terveznek elvégezni – a müonokra építő tomográfia segítségével ugyanis a remények szerint sosem látott részleteséggel tárulhat fel az építmény szerkezete. A müon egyébként hasonlít az elektronra, csak ez egy olyan elemi részecske, amelynek a tömege az elektronénál körülbelül 200-szor nagyobb. A müon előnye a nagy áthatoló képessége, amely még a röntgent is lekörözi. A müonok természetes úton úgy keletkeznek, hogy a kozmikus sugárzással nagy energiájú részecskék csapódnak a Föld atmoszférájába, és az ütközés során számtalan másodlagos részecske – köztük tehát müon is – létrejön.

A müon nem túl stabil, és a másodperc milliomod része alatt lebomlik, viszont közel fénysebességgel száguld, aminek köszönhetően olyan mélységekig is eljut, ahová a röntgen már nem. Mivel a kozmikus sugárzás folyamatosan éri a bolygót, így müonok is állandóan keletkeznek, a tomográfia pedig tehát ezek minél hatékonyabb mérésére alapul. A müon tomográfia pedig mára igen elterjedt – ezzel vizsgálják át a hajók konténereit, de az olaszok például a Vezúv szerkezetét kutatják így, hogy megtudják, mikor mozgolódik a vulkán.

A Kheopsz-piramist tehát a hatvanas évek vége óta kutatják különböző eljárásokkal, de ezekkel sokáig nem találtak új kamrát. Változást hozott mindebben a 2016-2017-es ScanPyramids projekt, amely egy új, legalább harminc méter hosszú, a galériákra emlékeztető helyiséget azonosított, amit Big Void-nak kereszteltek el a kutatók. Az EGP pedig a ScanPyramids-hoz hasonlóan szintén müon tomográfiát vet be, de az EGP teleszkópos rendszere körülbelül 100-szor erősebb a ScanPyramids által használthoz képest. Így aztán remélhetőleg nem csak új helyiségeket fedeznek fel, de a strukturális egyenetlenségek feltérképezésével ahhoz is közelebb kerülhetünk, hogy megértsük, pontosan miként emelték ezt az építményt. Az EGP öt fontosabb pontja tehát a következő:

  • Részletes elemzés a teljes belső szerkezetről, amely nemcsak különbséget tesz kő és levegő között, hanem mérheti a sűrűség változásait is.
  • Válaszoljon az építési technikákkal kapcsolatos kérdésekre azáltal, hogy viszonylag kis szerkezeti egyenetlenségeket is érzékel.
  • A teleszkóprendszer nagy mérete nemcsak megnövelt felbontást, hanem gyors adatgyűjtést is lehetővé tesz – mindez minimálisra csökkenti a helyszíni megtekintéshez szükséges időt. Az EGP csapata két éves megtekintési időre számít.
  • A teleszkóp moduláris felépítésű. Ez nagyon egyszerűvé teszi az újrakonfigurálást és egy másik helyen történő üzembe helyezést a jövőbeni tanulmányokhoz.
  • Technikai szempontból a javasolt rendszer nagyrészt már megtervezett és tesztelt technológiákra épül, ezért alacsony bármiféle meghibásodásnak a kockázata.

(Fotó: Pixabay/spirit111)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.