Rejtélyes mélytengeri, sarkvidéki cápára akadtak a Karib-tengeren

2023 / 09 / 05 / Bodnár Barna
Rejtélyes mélytengeri, sarkvidéki cápára akadtak a Karib-tengeren
Az óriási méretű, akár 400 évig is élő grönlandi cápa élőhelye a Jeges-tenger, illetve az Atlanti-óceán északi része, ezért is lepte meg a kutatókat, hogy nemrégiben a Karib-térségben fedeztek fel egy példányt.

A cápákról általánosságban elmondható, hogy viszonylag keveset tudunk róluk, így számos rejtély övezi az egyik legnagyobb méretű faj, a grönlandi cápa életmódját is. Nagy médiafigyelem kísérte, amikor a tudósok nemrégiben a grönlandi cápát a világ leghosszabb ideig élő gerincesének nevezték, a becslések - és a témával foglalkozó, Science folyóiratban megjelent tanulmány - szerint

ezek az állatok ugyanis akár 400 évig is élhetnek. 2016-ban például egy 272 éves példányt találtak Grönland partjainál,

amelynek pontos korát az állat szemének közepén található szövet radiokarbonos vizsgálatával határozták meg, mivel ez az anyag a cápa születésekor képződött fehérjékből áll, amelyek a kor előrehaladtával sem bomlanak le.

Megfigyelték azt is, hogy ezek az állatok gyakran vakok egy parazita miatt, amely a szaruhártyájukra tapad. Bár elsősorban halakkal és tintahalakkal táplálkoznak, jellemzően dögevők, így emlősök, például lovak, rénszarvasok, sőt jegesmedvék vízbe sodródott tetemeit is elfogyasztják.

Az akár 7 méteres és másfél tonnás cápafaj legutóbb 2022 tavaszán okozott nagy meglepetést a kutatók körében, amikor több ezer kilométerre a hideg, sarkvidéki vizektől, a Karib-térségben fogtak ki egy példányt. Ez a különös észlelés kérdéseket vet fel a grönlandi cápa valódi elterjedésével kapcsolatban, amelyről eddig azt hitték, hogy csak a Jeges-tengerben és az Atlanti-óceán északi részének jeges vizeiben él. A Belize-ben megfigyelt példány felfedezése tehát váratlan volt, bár más alvó cápafajokat - amelyek közé a grönlandi cápa is tartozik - már többször láttak az Egyenlítő közelében.


A kutatók a grönlandi cápát a belize-i Glover's Reefben fogták ki. Ez volt az első alkalom, hogy a fajt a Karib-tenger nyugati részén látták. (Fotó: Devanshi Kasana, Florida International University)

A grönlandi cápa a legnagyobb hal a Jeges-tengerben, egyben ez az egyetlen cápafaj, amely egész évben megtalálható ezen a területen. Hogy hány példány van belőlük, pontosan nem ismert, de a kutatók úgy vélik, hogy számuk csökkenőben van, így a Nemzetközi Természetvédelmi Unió minősítése szerint jelenleg "sebezhetőek". Bár már sekély vizekben is megfigyelték őket, jellemzően több kilométeres mélységben élnek, ahol a víz hőmérséklete mínusz 2 és 7 fok közötti. A hidegvízi környezethez szokott halak lassan mozognak, hogy energiát takarítsanak meg, szöveteikben pedig nagy mennyiségű fagyállóhoz hasonló kémiai vegyület, a trimethylamine N-oxid található, amely megakadályozza a jégkristályok kialakulását. Emiatt az állat húsa is mérgező, ennek ellenére, a méreganyagtól való mentesítése után Izlandon ételspecialitásként fogyasztják.

A lassú anyagcsere lehet a magyarázat a cápa lassú növekedésére, öregedésére és mozgására is – az állat csúcssebessége nem éri el a 2,9 kilométer per órát. A hosszan tartó növekedés miatt a kutatók szerint a grönladni cápák az ivarérettséget is csak több mint százéves korukban érik el.

(Borítókép: Hemming1952 | Wikimedia Commons)


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
A teljes emberi öntudat talán egy fekete lyukra vezethető vissza
A teljes emberi öntudat talán egy fekete lyukra vezethető vissza
Mi történik, ha Charles Darwin evolúcióelméletét kozmikus (vagy annál is hatalmasabb) léptékben, lényegében magára az univerzumra alkalmazzuk? – Nos, akkor az alapvető kérdéseinkre születnek őrült válaszok, valamint elképesztő következtetések az univerzumunk természetéről.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.