Az emberes Mars-utazással kapcsolatban a NASA-nak még számtalan problémát kell megoldania, többek között azt, hogy hogyan lehet rakományt és embereket eljuttatni a bolygóra anélkül, hogy leszállás közben odavesznének. Bár az űrügynökség már több marsjárót is sikeresen letett a bolygón, ezeknél a küldetéseknél csupán másfél tonnányi terhet kellett lefékezni, egy emberes Mars-misszió során azonban ennek a tömegnek több mint a tízszeresét kéne lelassítani a megfelelő sebességre.

Az egyik elképzelés, hogy a leszállóegységet az ejtőernyők és a lassítórakéták mellett egy olyan hővédőpajzzsal szerelik fel, amely méretéből fakadóan önmagában is jelentős légellenállást képez, azonban ez felvet egy újabb problémát, hiszen egy ekkora eszköz egyszerűen nem férne el a Marsra induló űrhajóban. A NASA emiatt kezdett el tíz évvel ezelőtt a felfújható hőpajzsokkal kísérletezni, amelynek főpróbájára helyi idő szerint csütörtök hajnalban kerítettek sort.

A 93 millió dollárból, vagyis több mint 36 milliárd forintból kifejlesztett hőpajzsot Csendes-óceáni idő szerint 1 óra 49 perckor indították útnak egy Atlas V rakéta fedélzetén, amelynek elsődleges feladata az volt, hogy Föld körüli pályára állítsa a NOAA-21 nevű meteorológiai műholdat. Miután ez a küldetés sikerrel zárult, a rakéta útjára engedte a másodlagos rakományt, vagyis a hőpajzsot is, amely a folyékony nitrogén segítségével mintegy hat méter szélességűre fújódott, mielőtt visszatért volna a légkörbe. Az atmoszférába belépve a hőpajzs sebessége elérte a 29 ezer km/h-s sebességet, miközben a burkolata 1600 Celsius-fokra hevült, a rendkívüli körülmények viszont nem okoztak neki gondot, és nem sokkal később a tervek szerint landolt a Csendes-óceánban, ahonnan egy hajó segítségével kihalászták.

Go #LOFTID! See our inflatable heat shield @NASA_Technology test separate from its @ulalaunch Centaur upper stage rocket. Watch live through splashdown: https://t.co/BgScjbdJW6

How LOFTID might help land future astronauts on Mars: https://t.co/eDRGA9TbKf pic.twitter.com/1y9Tf34KtJ

— NASA (@NASA) November 10, 2022

A küldetést vezető Neil Cheatwood a The New York Timesnak elmondta, hogy a sikeres teszt azt jelenti, hogy a hőpajzsot elkezdhetik éles küldetéseken is használni. Ez kétségkívül nagy előrelépés lesz, hiszen a most tesztelt verzió egy mindössze 120x15 centiméteres dobozban is elfér - igaz, a Mars-utazáshoz ennél is jóval nagyobb pajzsra lesz szükség, amelynek az átmérője a kilenc métert is elérheti. A NASA képviselője hozzátette, hogy a technológia iránt már most is sok űripari cég érdeklődik náluk, ami érthető is, hiszen a pajzs azt is lehetővé teheti, hogy megmentsék a rakéták egyes elemeit, amivel jelentősen csökkenthetnék az indítások költségeit.

(The New York Times, Fotó: NASA)

A magyar találmány, ami nélkül az emberiség biztos nem jut el a Marsra 2036 előtt erre amúgy sincs reális esély Zábori Balázs szerint, aki a Magyar Tudományos Akadémián szervezett előadáson beszélt többek között arról is, hogy miért nincs kizárva, hogy 2030-ig magyar űrhajós lépjen a Holdra és hogy miért tekinthetjük a Lunar Gatewayt inkább űrhajónak, mint űrállomásnak.