A csillagászok kevesebb mint egy éve fedezték fel a 3I/ATLAS jelzésű üstököst, amely a harmadik megerősített intersztelláris, azaz a csillagközi térből érkezett objektumként haladt át a Naprendszeren.

Az égitest különlegessége nem csupán az eredetében rejlik, hanem abban is, hogy a benne található víz összetétele jelentősen eltér mindattól, amit a kutatók eddig a Naprendszer üstököseinél vagy akár a földi óceánokban megfigyeltek.

A Michigani Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat során kiderült, hogy az üstökös rendkívül nagy mennyiségben tartalmaz deutériumot, vagyis a hidrogén egyik nehezebb izotópját. A víz normál esetben két hidrogén- és egy oxigénatomból áll, de bizonyos molekulákban a hidrogén helyett deutérium található, amely egy proton mellett egy neutront is tartalmaz. Az ilyen úgynevezett „nehézvíz” a Földön és a Naprendszer üstököseinél is előfordul, de a 3I/ATLAS esetében mért arány minden korábbi értéket felülmúlt.

A kutatók szerint az üstökösben a deutérium aránya nagyjából harmincszor magasabb volt, mint a Naprendszer ismert üstököseinél, és körülbelül negyvenszerese a földi óceánokban található értéknek.

A csillagászok a deutérium arányát afféle kémiai ujjlenyomatként használják, amely segít visszakövetkeztetni arra, milyen fizikai körülmények uralkodtak egy égitest születésekor. A tanulmány vezető szerzője, Luis Salazar Manzano szerint ez arra utal, hogy az objektum teljesen eltérő környezetben jött létre, mint a Naprendszer égitestjei. A Nature Astronomy folyóiratban megjelent kutatás alapján a 3I/ATLAS valószínűleg olyan hideg régióban alakulhatott ki, ahol a sugárzási környezet is eltért a Naprendszer kialakulásának feltételeitől

Ezek az eredmények pedig azt sugallják, hogy a galaxis különböző részein a bolygórendszerek fejlődése jóval változatosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Teresa Paneque-Carreño, a kutatás társszerzője szerint pedig a megfigyelések fontos bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a Naprendszer kialakulásának körülményei korántsem tekinthetők általánosnak az univerzumban – bár ez az elképzelés régóta jelen van az asztrofizikában, a kutatóknak most először sikerült közvetlen megfigyelési adatokkal alátámasztaniuk ezt a feltételezést.

A vizsgálat sikeréhez az is hozzájárult, hogy a 3I/ATLAS-t viszonylag korán észlelték, így a kutatócsoport gyorsan részletes megfigyeléseket tudott végezni. A csapat először az arizonai MDM Obszervatóriumban figyelte meg az üstökösből kiáramló gázokat, majd az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, vagyis az ALMA chilei rádiótávcső-rendszerének segítségével pontosan meg tudták különböztetni a deutériumot tartalmazó vízmolekulákat a hagyományos víztől.

A kutatók szerint ez volt az első alkalom, hogy egy intersztelláris objektum vízösszetételét ilyen részletességgel sikerült elemezni.

Az eredmény azért is jelentős, mert a jövőben várhatóan egyre több hasonló objektumot fedeznek majd fel az új generációs obszervatóriumok. Ezek a vizsgálatok segíthetnek jobban megérteni, hogyan alakulnak ki a bolygórendszerek a Tejútrendszer különböző régióiban.

A szakemberek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az ilyen halvány és apró objektumok észleléséhez elengedhetetlen a sötét égbolt megőrzése. A fényszennyezés növekedése ugyanis jelentősen megnehezítheti a csillagközi térből érkezett látogatók felfedezését, amelyekből a következő években egyre több bukkanhat fel a Naprendszerben.

(Forrás: Science Daily, fotó: NASA)

Ez is érdekelhet:

Légkört találtak a Naprendszer szélén egy apró égitesten, aminek elvileg nem lenne szabad léteznie Légkörrel rendelkező kis égitestet fedeztek fel japán csillagászok a Naprendszerünk legtávolabbi zugában, a Neptunuszon is túl lévő Kuiper-övben – számoltak be róla a Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány szerzői.

Visszakaphatja rangját a Plútó? A NASA új vezetője hivatalosan is nekimegy a 20 éves döntésnek A NASA vezetője, Jared Isaacman nyíltan kiállt amellett, hogy a Plutót újra bolygónak minősítsék, és a kérdés tudományos újratárgyalását is kezdeményeznék.

Merész húzással mentheti meg a NASA az emberiség legtávolabbi űreszközét A NASA egy kritikus fontosságú rendszermódosításra készül az emberiség legtávolabb járó űreszközének számító Voyager–1-en, amelynek célja az élettartam meghosszabbítása a fogytán lévő nukleáris energia mellett.