A NASA Curiosity roverje már több mint egy évtizede rója az utakat a kietlen Marson, de a vörös bolygó még ennyi idő után is képes érdekességeket tartogatni nekünk.
A legújabb felvételeken egy egészen szürreális látvány fogadta a földi irányítóközpontot: a talajt hatalmas, egymáshoz kapcsolódó hatszögletű mintázatok borítják, amelyek kísértetiesen emlékeztetnek egy óriási hüllő megkövesedett pikkelyeire.
Bár a rover korábban is botlott már hasonló alakzatokba, a most felfedezett sárkánypikkelyek mérete és elképesztő mennyisége teljesen egyedülálló a misszió történetében.
Természetesen nem egy marsi sárkány maradványairól van szó, hanem a bolygó viharos múltjának lenyomatairól. A mintázatot a víz extrém körforgása hozta létre évmilliókkal ezelőtt, amikor a sár kiszáradt, a felszín megrepedezett, pont úgy, ahogy a földi sivatagokban is történni szokott.
A titok nyitja azonban a tartósságban rejlik, hiszen míg a Földön ezeket a repedéseket hamar elmossa az eső vagy betemeti a homok, a Marson a repedésekbe szivárgó ásványi anyagok igen látványosan kitömték az éleket.
A Curiosity emellett olyan fémtartalmú lerakódásokat – vasat, mangánt és cinket – is talált a közelben, amelyek csak tartósan jelen lévő tómedrekben alakulhattak ki, ez pedig bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a Gale-kráterben egykor sekély tavak vize hullámzott. A Curiosity most adatokat gyűjt a pikkelyek kémiai összetételéről, hogy többet megtudjunk a marsi klímaváltozás történetéről.
Ezek is érdekelhetnek:
(Forrás: Live Science)