A Harvard tudósai egy lépéssel közelebb kerültek a hibernáció megvalósításához
2020 / 06 / 29 / Bobák Áron
A Harvard tudósai egy lépéssel közelebb kerültek a hibernáció megvalósításához
A hibernáció legalább olyan régóta foglalkoztatja a sci-fi írók fantáziáját, mint a repülő autók vagy az öntudattal rendelkező robotok, és a legújabb fejlemények tükrében lehet, hogy ez lesz az, ami elsőként megvalósul a háromból.

A hibernáció ugyanis nem csak az írókat, rendezőket hanem a tudósokat is régóta foglalkoztatja, most pedig a Harvard Medical School neurológusainak sikerült komoly előrelépést elérniük a területen. A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók olyan idegsejteket találtak az egerek hipotalamuszában, amelyek stimulálásával egy hibernációszerű állapot idézhető elő.

Bár a hibernáció általában az űrutazással kapcsolatban kerül elő, az orvostudomány számára sokkal szerteágazóbb lenne a felhasználási területe annál, mint hogy távoli bolygókra utazhassunk. Az életfolyamatok jelentős lelassítása például megakadályozhatná az agykárosodást a stroke-os betegeknél és új kezelési módokat eredményezhetne az anyagcsere-betegségekben (például cukorbetegségben) szenvedőknek.

A hibernációszerű, kábult állapot a természetben több állatnál is megfigyelhető, elég csak a medvék téli álmára gondolni. Az ilyen állapot közös jellemzői, hogy az állatok testhőmérséklete jelentősen lecsökken, az anyagcsere-folyamataik pedig lelassulnak. A kutatók hozzáteszik, hogy bár a természetben ez egyáltalán nem szokatlan, a hibernáció biológiai háttere még mindig kevésbé feltérképezett terület, például keveset tudunk arról, hogy milyen szerepe van ennek az állapotnak az előidézésében magának az agynak.

Bár az egerekre nem jellemző a hibernáció, ám a hozzá hasonló kábultság náluk is megfigyelhető, amikor a hőmérséklet különösen alacsony, az élelem pedig szűkös. A neurológusoknak először azt figyelték meg, hogy a kábult állapot létrejöttekor mely agyterületek mutatnak fokozott aktivitást, majd további kísérletekkel sikerült leszűkíteniük a kört a hipotalamuszban található avMLPA területre. Ennek ingerlésével aztán mesterségesen is képesek voltak előidézni a testhőmérséklet és a motoros képességek hirtelen csökkenését.

Senmiao Sun, a tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy a melegvérű állatoknál a testhőmérséklet szigorúan szabályozott. "Az embereknél például néhány foknyi csökkenés hipotermiához vezethet és halálos lehet. Ez a fajta kábulat viszont megkerüli ezt a szabályozást, és lehetővé teszi a testhőmérséklet drasztikus csökkenését" - magyarázta Sun, aki szerint az egereken végzett kísérletek közelebb vihetnek ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan lehet előidézni ezt az állapotot más élőlényeknél is.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az egereken végzett kísérletek még nem jelentik, hogy egyfajta neuron felelős a kábult állapotért, a felfedezés ugyanakkor jó kiindulópontot jelenthet a további kutatásokhoz. A Harvard idegtudósai ezután a kábult állapot hosszútávú hatásait igyekeznek feltérképezni, emellett igyekeznek megállapítani, hogy pontosan milyen neuronok játszanak még szerepet az állapot létrejöttében és hogy pontosan hogyan idézik elő az avMLPA idegsejtek a kábulatot.

(Harvard, Futurism, Fotó: Getty Images)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.