Miközben mi a Földön néha megriadunk egy-egy nagyobb dörgéstől, a gázóriás felhői között olyan elektromos kisülések cikáznak, amelyek energiája az egymilliószorosa is lehet az itthon megszokottnak. A kutatók már az 1970-es évek óta tudják, hogy a Jupitert villámok szabdalják, ám a pontos erejüket és természetüket egészen mostanáig sűrű homály fedte.

Ivana Kolmašová és csapata, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársai a NASA Juno űrszondájának adatait elemezték ki. A szakértők az AGU Advances szakfolyóiratban publikált tanulmányukban rámutattak, hogy a Jupiter villámai nemcsak erejükben, hanem ütemükben is eltérnek a földi társaiktól. Míg nálunk a villámlás egyenletesebb folyamat, a gázóriáson ezek a hatalmas energiájú robbanások szakaszosan, rövid szünetekkel tarkítva jelentkeznek. Ez a pulzáló ritmus kísértetiesen emlékeztet a földi felhővillámok belső lépéseire, csak éppen a skála összehasonlíthatatlanul nagyobb.

A különbség oka a két bolygó eltérő felépítésében rejlik, hiszen a Jupiteren nincs szilárd felszín, ami gátat szabna a gigászi viharcellák kialakulásának. Az űrszonda rádióhullám-érzékelői segítségével a kutatók beleláttak a sűrű felhőrétegek mélyére, ahol a jégkristályok és a vízcseppek súrlódása elképesztő feszültséget generál.

Ezek a mérések bizonyítják, hogy a Jupiter légköre valójában egy gigantikus elektromos gyár, ahol a fizika törvényei a végletekig feszülnek. A felfedezés nemcsak a távoli bolygó megismerésében segít, hanem abban is, hogy jobban megértsük a saját légkörünk működését és a villámok kialakulásának univerzális szabályait.

Ezek is érdekelhetnek:

Ahol az idő megáll, és ahonnan semmi sem szabadul – a rejtelmes eseményhorizont Öt kutató magyarázza el a kozmosz egyik legkülönösebb jelenségének rejtélyeit.

Egy tudós szerint öt dolog is bizonyítja a túlvilág létezését Van-e élet a halál után? Egy kanadai asztrofizikus szerint nem csak van, hanem erre több bizonyíték is akad.

Nem is olyan halott a Merkúr, mint hittük – rengeteg rejtélyes fényes csíkot azonosított be egy neurális háló a bolygón A tanulmány legfontosabb üzenete az lehet, hogy hogy a Merkúr mégsem egy 3 milliárd éves fosszília.

(Forrás: AGU Advances, Space.com)