Ez az áttörés nem csupán egy jól sikerült algoritmusról szól, hanem egy teljesen új korszak hajnaláról, ahol a háborúkat már nem a terepen, hanem a szerverszobák mélyén dönthetik el. A kísérlet részleteit a Common Control System for Swarm Operations című publikációban mutatták be a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg mérnökei és a Pekingi Műszaki Egyetem szakemberei, amit a Journal of Command and Control szaklapban tettek közzé.
A digitális stratéga egyik legnagyobb előnye, hogy mentes minden emberi gyengeségtől, így nem remeg meg a keze a nyomás alatt, és nem hoz érzelmektől fűtött, irracionális döntéseket a csata hevében.
Míg egy hús-vér parancsnok figyelme a fáradtság vagy a stressz hatására lankadni kezd, addig az algoritmus másodpercenként több ezer forgatókönyvet elemez, és mindig a legoptimálisabb lépést választja. A kínai fejlesztés különlegessége, hogy képes a tanulásra és az alkalmazkodásra, vagyis minden egyes összecsapás után egyre dörzsöltebbé válik.

A tesztek során a rendszer olyan komplex manővereket hajtott végre, amelyeket az emberi agy már képtelen volt átlátni vagy időben lereagálni. Bár a technológia még laboratóriumi körülmények között vizsgázott, a kutatók szerint a rendszer készen áll arra, hogy a valódi hadviselés részévé váljon
A gép nem csupán segédletként funkcionál, hanem önálló döntéshozatali jogkört kaphat a legbonyolultabb katonai műveletekben is. Ez a szintű automatizáció alapjaiban írja felül mindazt, amit eddig a taktikáról és a hadvezetés művészetéről gondoltunk. Ha viszont belegondolunk abba, hogy a mesterségesintelligencia-modellek képesek kevésbé észszerűen viselkedni, adott esetben egymásnak falazni akkor, ha veszélyben érzik magukat, nos, talán mégiscsak érdemes többször is átgondolni azt, mennyire kapnak szabad kezet a harctéri stratégiaalkotás során.
Ezek is érdekelhetnek:
(Forrás: Interesting Engineering; Borítókép: Getty Images)