A szimpóziumon az ETH Zürich, a Bosch és a svájci USI egyetem kutatói bemutatták, hogyan lép át a mesterséges intelligencia a digitális térből a fizikai valóságba, és miként változtatja meg a gépi látás a robotikát, az önvezető járműveket, valamint a mindennapi térérzékelésünket. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a szingapúri Nanyang Technological University (NTU) közös szervezésében zajló rendezvény Guan Cuntai, az NTU kutatója az agy-számítógép interfészekkel kapcsolatos eredményeket ismertette.

Kutatócsoportja azt vizsgálja, hogyan kapcsolódnak a járás közbeni agyi aktivitások a mozgáshoz, illetve miként lehet ezeket a jeleket felhasználni bénult betegek rehabilitációjában vagy idegrendszer stimuláló implantátumok fejlesztésében.

A Csinghua Egyetem kutatója, Janan Szuej (Yanan Sui) egy anatómiailag pontos emberi modellt mutatott be. A kutatócsoportja által létrehozott úgynevezett MS-Human-700 modell hűen követi az emberi váz- és izomrendszer anatómiáját, a modellt megerősítéses tanulással tréningezik. Az agykutatás és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról szólva a Jagath Chandana Rajapakse vagy Yiping Ke NTU kutatói kiemelték az úgynevezett connectome, vagyis az agyi kapcsolatrendszer teljes feltérképezésének jelentőségét.

A kutatások célja többek között annak megértése, miként különíthetők el az öregedésből fakadó agyi változások a különböző betegségek – például a Parkinson-kór vagy a skizofrénia – által okozott elváltozásoktól.

A konferencia egyik kiemelt előadója, Marc Pollefeys, az ETH Zürich professzora és a Microsoft zürichi Spatial AI Lab igazgatója volt, aki a gépi látás fejlődésének új irányairól tartott előadást. A szakember szerint a mesterséges intelligencia fejlődésének következő szakasza az lesz, amikor a rendszerek nemcsak nézni, hanem valóban látni és értelmezni is képesek lesznek a környezetüket.

A jelenlegi fejlesztések már képesek több fénykép alapján térbeli modelleket és valósághű mozgóképeket létrehozni, a jövőben azonban a gépek a tárgyak funkcióját és fizikai tulajdonságait is felismerhetik.

Az előadásokon több kutató is hangsúlyozta: ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia hatékonyan működjön a fizikai világban, az emberi mozgás, érzékelés és agyi működés modellezésére is szükség van.

A konferencián szó esett az önvezető járművek és az intelligens járműbiztonsági rendszerek fejlődéséről is. Oliver Lange, a Bosch Research vezetője arról beszélt, hogy a jövő közlekedésbiztonságában kulcsszerepet játszhat a radar-, LIDAR- és kamerarendszerek összehangolt használata, valamint az utastér intelligens monitorozása.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyire vagy képben a Holddal Az vajon igaz, hogy a Hold nagyobb égitest, mint a Plútó? És az, hogy a Holdon nagyjából két hétig tart egy nappal, két hétig egy éjszaka?

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyit tudsz a Napról Igaz az, hogy vasnál nehezebb elemek nem keletkezhetnek a Napban, vagy hogy nem végez keringő mozgást? És egy távoli napon vajon tényleg felrobban szupernóvaként? Lássuk, mennyire vagy képben központi csillagunkkal!

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: HUN-REN)