A megfigyelések különösen érdekesek, mert ez az aszteroida egy szénben gazdag kisbolygócsalád tagja, amelyet régóta a Földre érkezett víz és szerves anyagok egyik lehetséges forrásának tartanak.
A Lucy 2025 áprilisában repült el a Donaldjohanson mellett, és az összegyűjtött adatok alapján a szakemberek arra jutottak, hogy az égitest anyagát egykor víz alakíthatta át. A folyamat azonban jóval visszafogottabb lehetett, mint más ismert, vízben gazdag aszteroidák, például a Bennu vagy a Ryugu esetében. Mindez azt sugallja, hogy a víz különböző módokon formálhatta a fiatal Naprendszer égitesteit.

A Donaldjohanson egy viszonylag fiatal, körülbelül 155 millió éves törmelékdarab egy ősi ütközésből. A felszínén feltűnően kevés a kisebb kráter, ami arra utal, hogy az anyaga időről időre átrendeződhetett, eltüntetve a korábbi becsapódások nyomait. Ez segíthet megérteni, hogyan változnak az ilyen kis égitestek évmilliók alatt.
A kutatók szerint a felfedezés jelentősége túlmutat egyetlen aszteroidán. Az ilyen objektumok ugyanis valóságos időkapszulák: megőrizték a Naprendszer kialakulásának korai emlékeit. Ha egykor valóban víz volt rajtuk, az fontos támpontot adhat annak megértéséhez, hogyan juthatott el ez az élethez nélkülözhetetlen anyag a fiatal Földre.
A Donaldjohanson ráadásul csak egy állomás a Lucy hosszú útján. A küldetés fő célpontjai a Jupiter környezetében keringő trójai kisbolygók, amelyek még több információt rejthetnek a bolygók születésének korszakáról.
Ezek is érdekelhetnek:
Mennyire ismered a csodálatos emberi testet? – kvíz
Merüljünk el együtt az emberi test rejtelmeiben!
(Forrás: Science)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben