Az egyik fotón a Huygens-kráter, egy kettős gyűrűs becsapódási kráter figyelhető meg. A képen megcsodálható színek a por, a homok és az alapkőzet eltérő összetétele miatt rajzolódnak ki, bár a NASA a színek kontrasztját utólag felerősítette, hogy a részletek még látványosabbnak tűnjenek.
A Psyche egy nagy felbontású fotót is tudott készíteni a Mars déli sarkáról, miután 4 609 kilométerre megközelítette a bolygófelszínt.
A marsi déli sarka hatalmas vízjégmezőkkel rendelkezik, amelyek egész évben ebben a fagyott állapotban maradnak, és ezek világos foltként jelennek meg a felvételen.
Mielőtt azonban a Psyche elkészítette volna ezeket a felvételeket, az űrszonda lőtt egy fotót a sarló alakú Marsról is. A felvételt akkor rögzítette, amikor távolról közelítette meg a bolygót. A NASA szerint a sarló fényesebbnek és kiterjedtebbnek tűnt a marsi felszínnél, mivel a napfényt a bolygó felszíne és poros légköre is visszaverte.
A 16 Psyche egyébként a legnagyobb ismert fémkisbolygó a naprendszerünkben, amely a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben található, átlagosan mintegy 500 millió kilométerre a Földtől. A szakértők feltételezése szerint főleg vasból, nikkelből és aranyból állhat, az űrszonda megfigyeléseiből származó adatok pedig betekintést nyújthatnak saját bolygónk magjának kialakulásába.
A kisbolygó azért is képvisel jelentős gazdasági és tudományos értéket, mert a jelenlegi feltételezések szerint egy ősi, részben differenciált égitest maradványa lehet, amelynek fémben gazdag belső része – feltehetően egy protoplanéta magja – fennmaradhatott.
Az űrszonda a tervek szerint 2029-ben éri el a célját, ezután pedig két évet tölt el a kisbolygó körüli pályán, hogy megfigyelje azt.
Ezek is érdekelhetnek:
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben