A négykerekű prototípust a NASA Jet Propulsion Laboratory fejlesztette azzal a céllal, hogy a jövőben a Hold és a Mars eddig nehezen megközelíthető vidékeit is elérhesse.

Különlegessége az aktív futómű, amely lehetővé teszi, hogy kerekeit egymástól függetlenül emelje vagy mozgassa, így olyan akadályokon is átjut, amelyek megállítanák a Curiosityt vagy a Perseverance-t.

Négy irányítható kereke miatt akár oldalazva is képes haladni, az akár 1 km/órás sebessége pedig jóval meghaladja azt, amit a Perseverance és a Curiosity tud.

A fejlesztés másik kulcsa a mesterséges intelligencia. Az ERNEST megerősítéses tanulással sajátította el, hogyan válassza ki a legjobb útvonalat, miként kerülje ki a veszélyes akadályokat, és hogyan alkalmazkodjon a különböző talajviszonyokhoz. A kutatók először egy nagy pontosságú virtuális környezetben tanították be a rendszert, majd a valódi terepen is sikeresen vizsgázott.

A NASA szerint a prototípus elsősorban a jövő hosszú távú holdmisszióihoz szolgál tesztplatformként, de a most kipróbált technológiák későbbi marsi küldetésekben is megjelenhetnek. A cél olyan roverek építése, amelyek gyorsabban, nagyobb távolságokat képesek megtenni, miközben egyre kevesebb földi irányításra szorulnak. Az ERNEST fejlesztése 2022-ben indult, és jelenleg is a NASA Mars-kutatási programja támogatja.

Ezek is érdekelhetnek:

Ahol az idő megáll, és ahonnan semmi sem szabadul – a rejtelmes eseményhorizont Öt kutató magyarázza el a kozmosz egyik legkülönösebb jelenségének rejtélyeit.

Egy tudós szerint öt dolog is bizonyítja a túlvilág létezését Van-e élet a halál után? Egy kanadai asztrofizikus szerint nem csak van, hanem erre több bizonyíték is akad.

Nem is olyan halott a Merkúr, mint hittük – rengeteg rejtélyes fényes csíkot azonosított be egy neurális háló a bolygón A tanulmány legfontosabb üzenete az lehet, hogy hogy a Merkúr mégsem egy 3 milliárd éves fosszília.

(Forrás: NASA)