A modern hadviselés egyik legnagyobb kihívását ma már nem feltétlenül a nagy teljesítményű harci repülőgépek jelentik, hanem az olcsó, tömegesen bevetett pilóta nélküli eszközök. Az olyan drónok, mint az iráni fejlesztésű Sahed viszonylag egyszerű technológiával készülnek, mégis több száz kilométeres távolságból képesek robbanófejet célba juttatni. Egyenként nem számítanak különösebben nehéz célpontnak, ám amikor nagy számban indítják őket, komoly terhelést jelentenek a hagyományos légvédelmi rendszerek számára.

A probléma részben gazdasági természetű. A korszerű elfogórakéták – például a szárazföldi Patriot rendszerről – rendkívül hatékonyak, de darabonként akár több százezer dollárba kerülnek. Egy olcsó drón ellen ezért aránytalanul drága megoldást jelenthet a bevetésük, különösen akkor, ha a támadás több tucat vagy akár több száz eszközzel történik.

Erre a dilemmára kínál alternatívát az Advanced Precision Kill Weapon System, röviden APKWS. A rendszer alapja a Hydra–70 rakéta, amelynek technológiai gyökerei egészen az 1940-es évek végéig nyúlnak vissza. Az egykor „Mighty Mouse” néven ismert fegyvert már a koreai és a vietnámi háborúban is alkalmazták, elsősorban repülőgépek és helikopterek fedélzetéről.

A modern változat lényege, hogy a hagyományos, nem irányított rakétát lézeres célkövető rendszerrel látták el. Így a viszonylag olcsó fegyverből precíziós eszköz lett, amely a drágább irányított rakétákhoz képest töredékáron állítható elő.

A fejlesztés azonban nem volt egyszerű: a korai prototípusoknál a rakéta orrába épített érzékelők gyakran megsérültek a kilövés során, ezért a programot egy időre le is állították. A végső megoldást az hozta meg, amikor a mérnökök a lézeres érzékelőket a vezérlőszárnyakba építették. Az új konstrukció stabilabb célkövetést tett lehetővé, és a rendszer végül 2014-ben az amerikai tengerészgyalogságnál állt szolgálatba. Az APKWS gyorsan bevált olyan helyzetekben, ahol egy drága irányított rakéta használata túlzott lett volna.

A 2020-as évekre azonban új szerep körvonalazódott a fegyver számára. A FALCO fejlesztési program keretében az APKWS-t kifejezetten légi célpontok, elsősorban drónok elleni alkalmazásra alakították át. A rendszer szoftverét és érzékelőit úgy módosították, hogy felhős, párás vagy turbulens környezetben is megbízhatóan kövessék a gyorsan mozgó célpontokat.

A fegyver harci körülmények között is bizonyított: egy amerikai légierőegység az Operation Rough Rider néven futó bevetés során 108 légi célpontot semmisített meg vele.

Az APKWS további előnye, hogy kis mérete miatt egy vadászgép több tucat rakétát is magával vihet ( egy F–16-os 28-at, míg egy F–15-ös akár 42-öt). Ez különösen fontos lehet olyan helyzetekben, amikor a légvédelemnek nem néhány repülőgéppel, hanem drónok egész rajával kell szembenéznie.

(Forrás: Popular Mechanics, fotó: Wikimédia)

Ez is érdekelhet:

Egy hajóról levideózták, ahogy egy Iránra kilőtt cirkálórakéta közvetlenül mellettük száguld el Egy nem mindennapi felvétel látott napvilágot a közelmúltban, amelyet egy kereskedelmi hajó legénysége rögzített a nyílt vízen.

{{https://raketa.hu/iran-fold-alatti-dronvarosarol-kerult-elo-felvetel-ahol-egesz-arzenal-var-a-bevetesre

Még az ISS-ről is látszódott, ahogy az oroszok Kijevet rakétázzák 2025. december 27-én az orosz katonai erők rakétatámadást indítottak Kijev ellen, amely a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről is látható volt.