Valami megmozdult Afrika alatt: elindult a folyamat, ami átrajzolja a Föld térképét
Bár a talaj a lábunk alatt szilárdnak és mozdulatlannak tűnik, bolygónk valójában folyamatos átalakulásban van. Több száz millió évvel ezelőtt a mai kontinensek még a Pangea szuperkontinensbe tömörültek, majd a mélyben zajló tektonikai folyamatok hatására darabokra törtek és mai helyükre vándoroltak. Ez a monumentális folyamat ma sem állt meg, sőt, a kutatók legfrissebb eredményei szerint Afrika szívében éppen most formálódik egy új kőzetlemezhatár, amely a távoli jövőben teljesen átrajzolhatja a kontinens térképét.
A felfedezés középpontjában a Zambiában található Kafue-árok áll, ahol a kutatók különös jelenségre lettek figyelmesek a helyi hévizek vizsgálata során. A geotermikus forrásokból felbugyogó gázok olyan héliumizotóp-összetételt mutattak, amely egyértelműen a földköpeny mélyéből származik. Ez a közvetlen kapcsolat a felszín és a mélyebb rétegek között az aktív tektonikai rifting, vagyis a földkéreg széthúzódásának egyik legkorábbi és legbiztosabb jele.
Mike Daly, az Oxfordi Egyetem geológusa szerint a zambiai források héliumizotóp-jellegzetességei azt mutatják, hogy a feltörő gázok közvetlen összeköttetésben állnak a földfelszín alatt 40 és 160 kilométer közötti mélységben elhelyezkedő földköpennyel. A szakember hangsúlyozta, hogy ez a mélyből jövő anyagáramlás döntő bizonyíték a Kafue-árok törésvonalának aktivitására:
„Ez a folyadékkapcsolat bizonyíték arra, hogy a Kafue-árok törésvonala aktív, és ezáltal a délnyugat-afrikai riftzóna is az, ez pedig a szubszaharai Afrika szétszakadásának korai jele lehet.”
Ez a folyamat nem elszigetelt jelenség, hiszen Afrika már eddig is a geológiai aktivitás egyik legérdekesebb helyszíne volt. A Vörös-tengertől délre húzódó Kelet-afrikai árokrendszer mentén a szomáliai kőzetlemez már most is távolodik az afrikai lemeztől, a most azonosított Kafue-árok pedig egy olyan 2500 kilométeres rendszert alkothat, amely átlósan szeli át a kontinenst, és végül akár az Atlanti-hátsággal is összekapcsolódhat.
A lemeztektonika alapvető szerepet játszik abban, hogy a Föld élhető bolygóvá vált. Ez a folyamat szabályozza az ásványi anyagok körforgását, a vulkáni tevékenységet és a szén-dioxid szintjét a légkör és a bolygó belseje között. Bár a Föld belső hője egyszer majd annyira lecsökken, hogy ezek a mozgások megállnak, ez még milliárd éves távlatban van. Addig is a kutatók kénytelenek közvetett jelekből, például az izotóparányok vizsgálatából következtetni a mélyben zajló változásokra. A Rüta Karolytė vezette oxfordi kutatócsoport nyolc zambiai hévíz gázmintáit elemezte, és a riftzónán belül található forrásokban találták meg a köpenyből származó hélium és szén-dioxid nyomait. A zónán kívüli minták ezzel szemben csak a földkéregre jellemző sajátosságokat mutattak.
A mostani felfedezés bár rendkívül izgalmas, még nem jelenti a kontinens azonnali kettéválását. A folyamat, ha végigfut, több millió évig tart majd, de a jelek szerint a gépezet már mozgásba lendült.
A felfedezésnek nemcsak elméleti, hanem gyakorlati jelentősége is lehet. Az aktív riftesedés olyan értékes erőforrások jelenlétére utalhat, mint a geotermikus energia, a hélium vagy akár a természetes hidrogén. Nem véletlen, hogy a kutatást részben egy olyan vállalat finanszírozta, amely ezen erőforrások feltárásában érdekelt.
A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy a további következtetésekhez még több mintavételre van szükség a törésvonal teljes hosszában, mint írják a Frontiers in Earth Science szakfolyóiratban megjelent tanulmányban:
„Ha hasonló, a köpenyből származó héliumanomáliákat észlelnek a hidrotermális folyadékokban ezen extenziós zóna más szakaszai mentén is, az azt bizonyítaná, hogy a köpennyel való kapcsolat az egész határzónát jellemzi, további meggyőző bizonyítékot szolgáltatva egy kialakulóban lévő, kontinensszétválásra képes lemezhatárra.”
(Forrás: Science Alert, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
