A tanulmány szerint a 3I/ATLAS mindössze a harmadik csillagközi objektum, amelyet valaha észleltek a Naprendszerben, és kémiai összetétele annak a bolygórendszernek a fizikai és kémiai körülményeiről árulkodik, ahol kialakult.

Az üstökös magjának átmérője 2,6 kilométer. Martin Cordiner, a NASA planetológusa, a Nature-tanulmány vezető szerzője szerint valószínűleg ez a legidősebb ismert égitest, amely keresztülutazik a Naprendszeren.

A 3I/ATLAS sokkal hűvösebb környezetben keletkezhetett (nagyjából mínusz 243 Celsius-fokon), mint a Föld és a Naprendszer többi égitestje 4,5 milliárd évvel ezelőtt.

Nagyon messziről érkezhetett hozzánk, miután valamiért elhagyta saját rendszerét. „Még sose láttunk olyan égitestet, mint a 3I/ATLAS” – emelte ki Cordiner.

A kutatók a James Webb-űrtávcső segítségével megmérték a 3I/ATLAS-on az izotópok – azaz olyan kémiai elemek, mint a hidrogén és a szén különböző változatai – arányát. A hidrogénizotópok információt szolgáltattak az üstökös születési környezetében uralkodó hőmérsékletre és sugárzásra vonatkozóan. A szénizotópok aránya pedig a 3I/ATLAS-t létrehozó csillagközi gázfelhő, valamint a szülőrendszer összetételéről árulkodott.

Az üstököst alkotó vízben körülbelül 30-szor több deutérium (atommagjában egy proton és egy neutront tartalmazó hidrogénizotóp) volt, mint a Naprendszer többi üstökösében.

Illékony anyagok bősége

A szénizotópok aránya eltér a Naprendszerben található égitestekétől, valamint a csillagközi felhőkétől és a viszonylag közeli, újonnan született csillagok körüli bolygóképző anyagkorongokétól is.

Cordiner szerint a 3I/ATLAS valószínűleg egy másik csillag körüli bolygóképződési folyamatból visszamaradt törmelék:

„A James Webb-űrtávcsővel végzett megfigyeléseinkből kiderült, hogy a 3I/ATLAS rendszerének bolygóképző környezete eltért a mi Naprendszerünkétől. Valószínűleg hidegebb volt, kevesebb nehéz elemet tartalmazott, ugyanakkor erősebb ibolyántúli és kozmikus sugárzásnak volt kitéve.”

Ennek ellenére a 3I/ATLAS szerves molekulákban gazdag, köztük olyanokban is, amelyek szént, hidrogént, nitrogént, oxigént és ként tartalmaznak. Cordiner szerint ez „azt mutatja, hogy hűvössége ellenére az általunk ismert élethez szükséges illékony anyagok bőségesen jelen lehettek ebben a távoli bolygóképző korongban”.

Intenzív régiós csillagkeletkezés

A szénizotópok aránya arra utal, hogy a 3I/ATLAS akár 12 milliárd évvel ezelőtt is keletkezhetett, amikor a régiójában intenzív csillagkeletkezés zajlott. A kutatók szerint a Világegyetem körülbelül 13,8 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanással jött létre, ami azt jelenti, hogy a 3I/ATLAS abból az időből származik, amikor a kozmosz még csak a jelenlegi korának körülbelül 13 százalékánál járt.

Az üstökös a kutatók szerint a Tejútrendszerben jött létre, de a kora nem zárja ki azt sem, hogy egy másik galaxisban alakult ki.

„Korábban feltételeztem, hogy az intergalaktikus távolságok túl nagyok, de az az igazság, hogy egy gyors égitest akár egymilliárd év alatt is eljuthat hozzánk legközelebbi galaxisszomszédainktól, a Magellán-felhőktől” – mondta Cordiner.

A 3I/ATLAS valószínűleg több bolygóval való gravitációs kölcsönhatás következtében sodródott ki származási bolygórendszeréből, sőt valamilyen ütközés lehetősége is felmerül.

2035-ig a Naprendszerben

A két másik csillagközi égitest, amely korábban átutazott a Naprendszeren, a 2017-ben észlelt 1I/'Oumuamua és a 2019-ben felfedezett 2I/Borisov üstökös volt.

A 3I/ATLAS jelenleg a Szaturnusz pályájához közeledik, és várhatóan 2029-ben halad el a Plútó törpebolygó pályája mellett, majd körülbelül 2035-ben hagyja el a Naprendszer külső határát.

Korábban akadtak, akik úgy vélték, idegen űrhajóról lehet szó, a kutatók azonban biztosak abban, hogy a 3I/ATLAS természetes égitest.

„Bár a jó tudós mindig nyitott arra, hogy frissítse az elméletet, arra azért nagy gondot fordítunk, hogy minden egyes hipotézis bizonyítékait alaposan mérlegeljük – jelentette ki Cordiner. – Ebben az esetben már a legkorábbi szakaszban egyértelmű volt, hogy egy üstökösszerű objektummal van dolgunk, és ahogy telt az idő, ezt az értelmezést a későbbi megfigyelések is megerősítették.”

(Forrás: MTI, fotó: Getty)