A részleges napfogyatkozás Magyarországon 19:21–19:23 körül kezdődik és napnyugtáig látszik (az ország keleti részeiben 19:50, nyugati részeiben 20:10 körül van napnyugta); a Perseidák megfigyelése 22–23 órától egyre kedvezőbb, a főmaximum legvalószínűbb ideje augusztus 13-án hajnali 4–5 óra között lesz, a már világosodó égen.

A két jelenség megfigyeléséhez egészen különböző módszer kell: a Naphoz kizárólag szabályos napfogyatkozás-néző szemüveg vagy megfelelő napszűrő, a meteorokhoz viszont csak sötét ég, türelem és szabad szem.

A jelenség megfigyelését augusztus 12-én, szerdán kora este érdemes elkezdeni. Budapestről nézve 19:22-kor következik be az úgynevezett első kontaktus, amikor a Hold először érinti meg a Nap korongját.

A részleges napfogyatkozás ezután fokozatosan válik egyre látványosabbá, és a tőlünk látható legnagyobb fedést éppen napnyugtakor éri el. Mivel a Nap az ország különböző részein eltérő időpontban nyugszik le, a fogyatkozás csúcspontja is régiónként néhány perces eltéréssel következik be.

Augusztus 12-én Európa több pontjáról is teljes napfogyatkozás lesz megfigyelhető, többek között Oroszország, Grönland, Izland, Portugália és Spanyolország egyes területeiről.

Budapesten a Nap korongjának csupán 56–64 százalékát takarja majd el a Hold, Debrecen környékén pedig mindössze 40 százalék körüli lesz a lefedettség. Sopronban viszont eléri a 80,9 százalékot, ami már rendkívül látványos jelenséget ígér.

A fogyatkozás legfontosabb adatait több magyarországi településre lebontva is közzétette a VCSE. A részletes táblázatok tartalmazzák a részleges napfogyatkozás kezdetének időpontját, a legnagyobb látható fázist, a fogyatkozás magnitúdóját, a Nap elfedett korongterületének arányát, valamint a napnyugta időpontját is.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: mennyit tudsz a Bermuda-háromszög titkairól? Vajon mi rejtőzik a rettegett tengeri háromszög legendái mögött, és mit mondanak a modern tudomány, a meteorológia, valamint az óceánográfia szakemberei?

Kvíz: teszteld, mennyire ismered a Föld kék birodalmát! Tudod, hogy átlagosan mennyi sót tartalmaz 1 liter óceánvíz, és hogy mekkora részét sikerült eddig feltérképezni az óceánoknak? Hát azt, hogy miképp jön létre a mozgó tengeri jégcsap?

Kvíz: mennyire ismered a fekete lyukak titokzatos világát? A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak, lássuk, te mennyit tudsz róluk.

Mi történik a hanggal a világűrben, és mégis miért kék az ég? – tudományos kvíz Vajon hány kérdésre tudod a helyes választ?

(Forrás: VCSE)