A felfedezés egy különleges molekuláris mechanizmusra világít rá, amely már LUCA korában is alapszükséglet volt az élethez. A kutatók, köztük a vizsgálatot vezető Aaron Engelhart (University of Minnesota) és munkatársai kimutatták, hogy bizonyos apró kémiai módosítások – úgynevezett metilációk – már az evolúció legkorábbi szakaszában is védték a genetikai kódot a környezeti stressz ellen.

Ez a rendszer segített a legelső sejteknek, hogy ne essenek szét a forró, savas közegben, és stabilan örökíthessék tovább az információt.

Ami igazán lenyűgöző, hogy ez az ősi túlélési stratégia a mai napig aktív az emberi szervezetben is. Ugyanez a mechanizmus játszik szerepet abban, hogyan reagálnak a sejtjeink a hősokkra vagy a különböző fertőzésekre, megakadályozva a végzetes károsodást. A tudósok szerint LUCA nem egyszerűen egy távoli rokon, hanem egy olyan biológiai szoftver fejlesztője, amit a természet azóta is minden élőlényben futtat.

A kutatás eredményei nemcsak az élet eredetéről szóló vitákat rendezhetik át, de a modern orvoslás számára is új kapukat nyitnak. Ha megértjük, hogyan működik ez a több milliárd éves védőpajzs, akkor hatékonyabb terápiákat fejleszthetünk ki a daganatos megbetegedések vagy az idegrendszeri leépüléssel járó betegségek ellen.

Ezek is érdekelhetnek:

Ahol az idő megáll, és ahonnan semmi sem szabadul – a rejtelmes eseményhorizont Öt kutató magyarázza el a kozmosz egyik legkülönösebb jelenségének rejtélyeit.

Egy tudós szerint öt dolog is bizonyítja a túlvilág létezését Van-e élet a halál után? Egy kanadai asztrofizikus szerint nem csak van, hanem erre több bizonyíték is akad.

Nem is olyan halott a Merkúr, mint hittük – rengeteg rejtélyes fényes csíkot azonosított be egy neurális háló a bolygón A tanulmány legfontosabb üzenete az lehet, hogy hogy a Merkúr mégsem egy 3 milliárd éves fosszília.

(Forrás: Nature, Popular Mechanics)