Az eredmények új mérföldkövet jelentenek a világegyetem első néhány százmillió évének kutatásában, és segíthetnek megérteni, hogyan alakulhattak ki a szupernagy tömegű fekete lyukak az ősrobbanás után alig néhány százmillió évvel.

A kvazárok a világegyetem legfényesebb objektumai közé tartoznak. Hatalmas energiakibocsátásukat a galaxisok központjában található szupernagy tömegű fekete lyukak táplálják, amelyek hatalmas mennyiségű anyagot nyelnek el. Rendkívüli fényességüknek köszönhetően kozmikus világítótornyokként szolgálnak, lehetővé téve a világegyetem legkorábbi korszakainak tanulmányozását.

A csillagászok a távoli objektumok távolságát és korát a vöröseltolódás (z) segítségével jellemzik, amely a világegyetem tágulása miatt a fény hullámhosszának megnyúlását írja le. A most azonosított kvazárok vöröseltolódása z=6,6 és z=7,8 közé esik. A legtávolabbi objektum fénye akkor indult útnak, amikor a világegyetem mindössze 670 millió éves volt, vagyis jelenlegi korának csupán mintegy öt százalékát érte el.

A felfedezés jelentőségét növeli, hogy korábban mindössze kilenc olyan kvazárt ismert a tudomány, amelyek vöröseltolódása meghaladta a 7-es értéket. A Euclid már az első másfél év megfigyelései alapján további tizenkét ilyen objektumot azonosított, ezzel több mint kétszeresére növelte az ismert legkorábbi kvazárok számát.

A korai kvazárok felkutatása rendkívül nehéz feladat, mivel egyszerre nagyon ritkák és rendkívül halványak. A 2023-ban felbocsátott Euclid űrtávcső ugyanakkor képes hatalmas égterületeket egyszerre, kiváló felbontással és infravörös érzékenységgel pásztázni, így jóval hatékonyabban azonosítja ezeket a különleges objektumokat, mint a korábbi égboltfelmérések.

A most bemutatott eredmények a Euclid égboltfelmérésének mindössze másfél évnyi adataiból születtek. A küldetés hatéves programja során a kutatók várakozásai szerint több száz hasonló, rendkívül távoli kvazárt fedezhetnek fel. A Euclid első nagyobb nyilvános adatközlése (DR1) 2026 végén várható. Ez minden idők legnagyobb, világűrből készített, nagy felbontású látható és infravörös égbolttérképe lesz, amely nemcsak a korai világegyetem kutatását, hanem a sötét anyag és a sötét energia természetének feltárását is új szintre emeli.

A HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával vesznek részt a Euclid konzorcium munkájában.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: mennyire ismered az idegen civilizációkkal kapcsolatos legizgalmasabb elméleteket? Vajon egy magasan fejlett galaktikus állatkert lakói vagyunk, akik előtt szándékosan rejtőzködnek az idegenek, vagy egy kozmikus szűrő végzett már előttünk mindenki mással?

Kvíz: mennyire ismered a fekete lyukak titokzatos világát? A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak, lássuk, te mennyit tudsz róluk.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet)