A koncepció lényege, hogy egy apró ellenőrző műhold természetes kozmikus sugárzást használna fel arra, hogy észrevegye a nukleáris robbanófejek jelenlétére utaló jeleket.

A nagy energiájú protonok folyamatosan bombázzák a Föld környezetét, és ha uránnal vagy más radioaktív anyaggal találkoznak, neutronokat szabadítanak fel. Ezeket a neutronokat érzékelné a vizsgáló műhold speciális detektorrendszere. A számítások szerint egy mindössze 9U méretű CubeSat körülbelül egy hét alatt, nagyjából négy kilométeres távolságból 99 százalékos pontossággal képes lenne azonosítani egy nukleáris fegyvert rejtő műholdat. Ha közelebb tudna repülni, vagy több érzékelő dolgozna egyszerre, az ellenőrzés akár néhány órára is lerövidülhetne.

A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy teljesen passzív: nem bocsát ki sugárzást, nem zavarja a vizsgált műhold működését, egyszerűen csak a természetes részecskék által kiváltott jeleket figyeli.

Ez politikailag is könnyebben elfogadhatóvá teheti a rendszert, miközben csökkentheti a félreértésekből fakadó nemzetközi feszültségeket. A kutató szerint már önmagában az is visszatartó erőt jelenthet, ha egy ország tudja, hogy egy titokban pályára állított nukleáris fegyver nagy eséllyel lebukna. A koncepciót ugyanakkor egyelőre csak megvalósíthatósági tanulmány támasztja alá, vagyis a gyakorlati alkalmazás előtt még számos mérnöki és technikai kérdést kell megoldani. A kutatás azonban elsőként mutatja meg nyílt tudományos publikációban, hogy a világűrszerződés betartásának ellenőrzése fizikailag is lehetséges lehet.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: mennyire ismered az idegen civilizációkkal kapcsolatos legizgalmasabb elméleteket? Vajon egy magasan fejlett galaktikus állatkert lakói vagyunk, akik előtt szándékosan rejtőzködnek az idegenek, vagy egy kozmikus szűrő végzett már előttünk mindenki mással?

Kvíz: mennyire ismered a fekete lyukak titokzatos világát? A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak, lássuk, te mennyit tudsz róluk.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Interesting Engineering)