A megoldás célja, hogy a drón akkor is tartani tudja az irányt, amikor a GPS- vagy GLONASS-jeleket elektronikai hadviseléssel zavarják. Mivel a mágneses iránytű nem rádiójeleket használ, hanem a Föld mágneses terét érzékeli, ezt a módszert nem lehet ugyanúgy blokkolni, mint a műholdas navigációt.

Az ötlet elsőre meglepően egyszerűnek tűnik, de éppen ez lehet az egyik legnagyobb előnye. A fejlesztésről Szerhij Beszkresztnov, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója számolt be, aki szerint a kamera időről időre az iránytűre fordul, majd ennek alapján korrigálja a repülési irányt. A szakember ironikusan úgy fogalmazott, hogy a Skolkovo-technológiák újabb szintre léptek – a Skolkovo Innovációs Központ (más néven orosz Szilícium-völgy) egy hatalmas high-tech technológiai és tudományos komplexum Moszkva külvárosában, amelynek célja az innovatív technológiák fejlesztése és kereskedelmi forgalomba hozatala.

A Molnyija drónok eddig is az olcsó gyárthatóságukról voltak ismertek, és ez a módosítás is ebbe a filozófiába illik. Korábban már megjelentek olyan változatok, amelyek optikai kábelen keresztül kapták a vezérlést, így azok is ellenállóbbak voltak a rádiós zavarásokkal szemben.

Beszkresztnov szerint olyan példány is előkerült, amely külső vezérlőantenna nélkül repült, és fedélzeti kamerára, valamint számítógépes rendszerre támaszkodott a cél megtalálásához. Az iránytű alkalmazása ezt a túlélőképességet növelheti tovább. A drón továbbra sem lesz csúcstechnológiás eszköz, de egy olcsó és nehezen megzavarható fegyverré válhat. A háborúban ugyanis nem mindig a legdrágább technológia bizonyul a leghasznosabbnak, hanem az, amelyik a legjobban alkalmazkodik a harctéri körülményekhez. A fejlesztésről elsőként Dylan Malyasov írt a The Defence Blog oldalán, ukrán katonai forrásokra hivatkozva.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyire vagy képben a magyar űrkutatással Teszteld tudásodat, és derítsd ki, mennyire vagy otthon a magyar űrkutatás izgalmas világában!

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Kvíz: mennyire ismered a fekete lyukak titokzatos világát? A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak, lássuk, te mennyit tudsz róluk.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

(Forrás: The Defence Blog)