A tankot traktorral elvontató ukrán paraszt globális mémmé vált, azonban most egy harckocsinál „kicsit” komolyabb hal akadhatott az ukránok horgára, aminek adott esetben a NATO is örülhet. Az ukránok ugyanis Kijev környéken találtak/foglaltak le egy első pillantásra egyszerű konténert, ami, mint később kiderült, nagy valószínűséggel az egyik eleme a Krasukha–4 (hivatalosan: 1RL257) mobil elektronikai harci rendszernek. Ez az a rendszer, ami elvileg rengeteg felderítő eszköz zavarására képes (és akár további, másodlagos feladatokat is elláthat – de erre mindjárt visszatérünk), és egyben a Krasukha–4 az, amit az oroszok minden valószínűség szerint nem szeretnének az ellenség kezében látni. Különösen egy olyan ellenségében, amely jó kapcsolatot ápol a NATO-val.

#Ukraine: We managed to identify this bizarre "container", captured today by the UA forces near #Kyiv.

It is likely to be the command post of one of the most potent Russian EW system - 1RL257 Krasukha-4, used to suppress AWACS radars & radar reconnaissance satellites. pic.twitter.com/1VvKjGoM2p

— ?? Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) March 22, 2022

A teljes rendszer egyébként két járműből áll, mindkettőt egy-egy KAMAZ–6350-ra szokták pakolni: az egyik maga az elktronikai harci rendszer (EW), míg a másik a parancsnoki modul – a Twiterre feltöltött kép alapján most ez utóbbi került az ukrán hadsereg kezére. Azt nem tudni, hogy az eszköz milyen állapotban lehet, a kép alapján akadnak rajta sérülések, de külsőleg legalábbi úgy fest, hogy egész intakt maradt.

Mint azt a The Drive leírja, a Krasukha–4 fejlesztése ugyan a kilencvenes évek végén indult, ez a mai napig Oroszország egyik leginkább ütőképes elektronikai harci rendszere, amely a 2010-es évek elején került tömeggyártásba. A fejlesztés egyébként egy nagyobb projekt része volt, amelynek célja, hogy elrejtse az orosz egységeket mind a Földön, mind az égben az ellenséges megfigyelő rendszerek elől. Az oroszok szerint a rendszer többféle radar zavarására képes, amibe a felederítő gépek radarjai is beletartoznak, ahogy a különböző célkereső lövedékek rendszerei, sőt bizonyos kémműholdak is, és a rendszer a terepviszonyoktól függően olyan 150-300 km-en biztosít védelmet. Egyesek szerint azonban a rendszer ennél is többre lehet képes, mivel akár zavarhatja az ellenséges erők kommunikációját is (bár erre az oroszoknak van külön rendszere), sőt egyes beszámolók alapján akár képes kárt is okozni az érzékenyebb elektronikai eszközökben.

Mivel a rendszer mobil, ezért könnyen és gyorsan bevethető, és fontos hangsúlyozni azt is, hogy kifejezetten a NATO megfigyelő eszközei ellen fejlesztették ki – a NATO ugyan nem küld megfigyelő gépeket az ukrán légtérbe, de a környező országok légteréből azért szemmel tartja az eseményeket, ahogy arról korábban mi is írtunk.

Ritka betekintés a NATO kelet-európai légteret védő AWACS repülőjének a belsejébe A BBC ritka lehetőséget kapott: felszállhattak egy NATO AWACS repülőbe egy misszió erejéig. Mit tud ez a gép, miért fontos most, és mit válaszolt a személyzet arra a kérdésre, hogy nem zavaró-e, hogy csak tétlenül szemlélik az eseményeket?

A The Drive cikke megemlíti az is, hogy annak ellenére, hogy Oroszország mennyire erős az elektronikai hadviselésben, a jelenlegi háborúban a hasonló rendszereket eléggé hellyel-közzel vetették csak be, aminek a lap szerint épp az attól való félelem lehetett az oka, ami most meg is történt, tehát hogy egy ilyen rendszer az ellenség kezére jut. Nem is ez lenne az első eset, hogy a háborúban kibukik egy titok az orosz haditechnológiáról: korábban például elvileg senki sem tudta, hogy az Iszkander–M ballisztikus lövedék miféle beépített védelmi rendszerekkel lett felszerelve, de a mostani háborúban ez is ismert lett.

A Krasukha–4 a katonai hírszerzés szempontjából azonban a háború eddig ismert egyik legnagyobb fogása akkor is, ha csak a parancsnoki modul akadt horogra (hogy mi történt a rendszer másik részével, azt nem tudni), mivel ezt az eszközt kifejezetten a NATO megfigyelő eszközei ellen fejlesztették ki. A NATO pedig épp ezért nyilván nagyon örülne, ha minél többet megtudhatna erről a technológiáról, és mivel Ukrajna és a NATO között szorosnak tűnik a viszony, sőt Ukrajna már korábban is küldött szovjet rendszereket a NATO-nak és az USA-nak, így nem nagyon lehet kétség afelől, hogy a mostani veszteség Oroszország számára különösen fájó.

(Kép: Twitter/Ukraine Weapons Tracker)