A 2014 decemberében indított űreszköz 2026. július 5-én hajtotta végre a rendkívül közeli manővert, amelynek során a szonda alig 10 kilométeres távolságra közelítette meg a mindössze 450 méteres kis égitestet, miközben óránként mintegy 18 ezer kilométeres (5 km/s) sebességgel haladt el mellette.

Az űrkutatás történetében ez volt az egyik legpontosabb és legmerészebb kisbolygó-megközelítés, amelyet űrszonda végrehajtott.

A cikk szerint a találkozás során készített felvételek alapján a 98943 Torifune (2001 CC21) egy úgynevezett érintkező kettős kisbolygó. Ez azt jelenti, hogy két különálló égitest múltbéli, lassú ütközése és összetapadása révén egy két lebenyből álló, földimogyoróra emlékeztető alakzat jött létre. Hasonló formát mutatott korábban a Rosetta űrszonda által vizsgált 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös, valamint a New Horizons által felkeresett Arrokoth is. A szakértők szerint ez arra utal, hogy ezek a kíméletes összeolvadások a bolygórendszer fejlődésének gyakori velejárói lehetnek.

A Hajabusza–2 az optikai kamerákkal készített nagy felbontású képek mellett infravörös műszerével a kisbolygó felszínének hőmérsékletét is feltérképezte. A kapott adatok segítenek meghatározni a felszíni törmelékréteg szemcseméretét, a kőzetek hővezető képességét és a felszín tagoltságát. Mindez fontos információt nyújt arról, hogyan fejlődnek a kisbolygók, és hogyan változik felszínük a világűr viszontagságai között.

Mivel a Torifune egy szilikátos, S-típusú kisbolygó, az eredmények fontos összehasonlítási alapot nyújtanak a szonda elsődleges célpontjával, a szénben gazdag Ryugu kisbolygóval, ahonnan az űreszköz 2020 végén juttatott anyagmintát a Földre.

A cikk szerint a mostani elrepülés technológiai bravúrnak számít, mivel a szonda kameráit eredetileg nem ilyen nagy sebességű találkozásokra tervezték.

A mérnököknek új navigációs és célkövető eljárásokat kellett kidolgozniuk, hogy az űrszonda néhány másodperc alatt is pontosan a kisbolygóra irányítsa műszereit. Az így megszerzett tapasztalatok a jövő küldetései, a potenciálisan veszélyes földközeli kisbolygók vizsgálata és bolygóvédelmi programok számára is értékesek lehetnek.

A Hajabusza–2 küldetése a következő években két Föld melletti hintamanőverrel folytatódik. A szonda a tervek szerint 2031-ben érkezik meg a végső célpontjához, a mindössze 10 méter átmérőjű, 5 perces periódussal forgó 1998 KY26 jelű kisbolygóhoz.

Ha ez sikerül, a Hajabusza-2 lesz az az űreszköz, amely egy minden eddiginél kisebb kisbolygót tanulmányoz majd közvetlen közelről. Ezzel ismét igazolja, hogy egy jól megtervezett űrküldetés jóval eredeti élettartamán túl is képes világszínvonalú tudományos eredményeket szolgáltatni.

Ezek is érdekelhetnek:

Ha egy űrhajós lábbal előre zuhanna bele egy fekete lyukba, a teste fokozatosan megnyúlna, mint egy spagetti A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak, amelyek még a fényt sem engedik megszökni gravitációs vonzásukból.

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Sci.News, MTI)