A 27 éves, évente mintegy 18 millió látogatót fogadó Westend új alapokra helyezte működését. A több éven átívelő fejlesztési program eredményeként az épületegyüttes karbonkibocsátása 81 százalékkal csökkent a 2019-es bázisévhez képest, a működéshez felhasznált villamos energia mintegy 80 százaléka pedig már megújuló forrásból származik.

A műszaki korszerűsítést, az adatvezérelt üzemeltetést, a megújuló energiát és a természetalapú megoldásokat összekapcsoló program azt mutatja meg, hogyan lehet egy meglévő ingatlant egyszerre fenntarthatóbbá, hatékonyabbá és értékesebbé tenni.

A Westend átalakításának jelentős része a látogatók számára észrevétlenül, a háttérben zajlott. Korszerűsítették a fűtési és hűtési rendszereket, új kazánokat, lifteket és LED-világítást telepítettek, átszabályozták az épületgépészeti rendszereket, valamint mesterséges intelligenciára épülő épületfelügyeletet vezettek be. Az adatvezérelt rendszer valós időben követi többek között az épület energiaigényét, a belső hőmérsékletet és az időjárási körülményeket, a látogatók számát, a relatív páratartalmat és a széndioxid koncentrációt, majd ezek alapján optimalizálja a működést.

A korszerű gépészeti és intelligens megoldások együttesen éves szinten 15-30 százalékkal mérsékelték az energiafogyasztást.

A fejlesztések kiemelkedő eredményeket hoztak: a bevásárlóközpont „A+”, a hozzá kapcsolódó Crowne Plaza Budapest Hotel, valamint a Westend Irodaház „A” energetikai besorolást ért el.

6500 négyzetméteres napelempark a Westend tetején

A Gránit Pólus Csoporthoz tartozó Westend megújulóenergia-ellátása saját termelésre és hosszú távú zöldáram-beszerzésre épül. A Westend a hazai kereskedelmi ingatlanok között elsőként kötött közvetlen áramvásárlási szerződést Magyarország legkorszerűbb technológiát alkalmazó naperőművével, amely 2024 óta kétharmad részben megújuló forrásból fedezi az épületegyüttes energiaigényét.

A fejlesztési program egyik kiemelt jelentőségű és nagyon látványos eleme a Westend tetején kialakított, 6500 négyzetméteres napelempark, melynek ünnepélyes átadása egyben a projekt szimbolikus mérföldköve.

Budapest legnagyobb napelemparkja a külső forrásból érkező zöldárammal együtt évente több, mint 17,5 GWh megújuló energiát biztosít a működéshez, melynek eredményeként a Westend által használt villamos energia 80 százaléka már megújuló forrásból származik.

Ezzel reálissá vált, hogy a bevásárlóközpont üzemeltetése a következő években karbonsemlegessé váljon.

A komplex szemléletet tükrözi, hogy a Westend amellett, hogy zöldebben működik, fenntarthatóbban is közelíthető meg: 32 autómegosztó hely, 76 kerékpártároló, 63 rolleres parkoló, MOL Bubi-állomások és elektromosautó-töltők segítik az alternatív közlekedési módokat.

A tetőkert nemcsak zöld, de hűti is a várost

A működési modellváltás egyik leglátványosabb eleme a Westend 1,5 hektáros tetőkertjének megújítása. Budapest egyik legnagyobb közhasználatú tetőkertje több száz növénynek ad otthont, területe pedig közel 1000 négyzetméternyi, magasabb biodiverzitású zöldfelülettel bővül.

A kertet fokozatosan a megváltozott városi klímához alkalmazkodó, biodiverz és beporzóbarát növénytársulásokkal alakítják át még ebben az évben. A szivacsváros-koncepció mentén kialakított megoldások segítik a csapadékvíz helyben tartását és hasznosítását, mérséklik a vízfelhasználást, javítják a mikroklímát, és hozzájárulnak a városi hőszigethatás csökkentéséhez.

A tetőkert így nemcsak a látogatói élményt javítja, hanem a VI. kerület zöldinfrastruktúrájának is fontos része: olyan közösségi tér, amely a belváros sűrűn beépített környezetében ad vissza zöldfelületet a városnak.

„Egy olyan működési modellt alakítottunk ki, amelyben az energetikai, digitális és természetalapú fejlesztések egymást erősítik – mondta Gyertyánfy Miklós, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatója. – A program bizonyítja, hogy egy közel harmincéves épületet is a mai fenntarthatósági elvárásoknak megfelelően lehet működtetni, miközben az átalakítás a városi környezet számára is kézzelfogható értéket teremt.”

A zöld átállás befektetés is

A fejlesztések egyrészt az épület környezeti terhelését és üzemeltetési költségeit mérséklik, másrészt növelik az ingatlan hosszú távú értékét, ellenálló képességét és finanszírozhatóságát is. A korszerűbb működés emellett a bérlői és befektetői fenntarthatósági elvárások teljesítésében is versenyelőnyt jelent.