„Szakemberek szerint a hazai erdőtüzek mintegy 90 százaléka emberi mulasztás következménye, ezért kiemelt jelentőségű a megelőzés és a gyors reagálás” – nyomatékosítja a Soproni Egyetem az általa fejlesztett erdőtűz-szimulációs rendszert bemutatva.

Az egyetem kutatói olyan innovatív tűzszimulátort hoztak létre, amely az erdők digitális másolatán modellezi a tűz terjedését, és ez a „digitális pajzs” éppen a megelőzést segíti.

A szoftver az erdőtüzek viselkedésének, terjedési sebességének és irányának modellezésére használja az erdők pontos digitális másolatát.

A rendszer segítségével előre feltérképezhetők a legveszélyeztetettebb területek, valamint támogatást nyújt a tűzoltási stratégiák megtervezésében is.

Akár növelheti is a biodiverzitást

A legfőbb eltérés, hogy korábban a becslések elsősorban a fafajokra és az állomány korára épültek, az új technológia légi lézerszkenneléssel készített 3D-s adatokat használ, és a fák mellett a domborzatot is figyelembe veszi, és képes az erdőtüzeket különböző magassági szinteken modellezni az aljnövényzettől kezdve a lombkoronákig.

„A kutatás célja, hogy (...) a keletkező erdő– és vegetációtüzek ellen megfelelő műszaki kialakítású, mégis költséghatékony és a legkisebb természeti beavatkozást okozó, sőt adott esetben a természeti állapotot javító, biodiverzitást növelő tűzmegelőzési pászta-rendszer kidolgozása – írja a projekt adatlapja.

A megelőzés és a védekezés főbb jellemzői

• Vertikális és horizontális terjedés: A szimuláció figyelembe veszi a fák szintkülönbségeit (pl. a fiatal egyedek ágai hogyan érik el az idősebb fák koronáját) és a vegetáció típusát (fenyvesek avartömege vs. nedvesebb lombhullatók).
• Katasztrófavédelmi együttműködés: A rendszer a veszélyeztetett területek előzetes felmérésére és valós idejű beavatkozások tervezésére szolgál, szoros együttműködésben a Katasztrófavédelemmel.

Az erdőtűz megelőzésének lépései

Az erdőtüzek keletkezésének megelőzésére kommunikációs, képzési programok szolgálnak; a második szakasz a keletkező tüzek minél hamarabbi észlelése, a harmadik pedig a keletkezett tüzek terjedésének megakadályozása, lassítása, lehatárolása megelőzési létesítményekkel, valamint a tűzoltást segítő infrastruktúrával.

Az utóbbihoz kapcsolódóan az egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőtűzmegelőzési munkacsoportja kidolgozta a keskeny tűzpászták és az erdőtüzek földi és légi oltásához használható víztározók műszaki dokumentációját és költségkalkulációját is, ám az ún. „széles tűzpászták” követelményrendszerének kidolgozása nem történt meg.

A fejlesztés – amely európai uniós és hazai források bevonásával valósult meg – hozzájárulhat a természeti értékek megőrzéséhez és a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának növeléséhez.

A projektről az egyetem oldalán olvashatsz részletesebben.

(Forrás, fotó: Soproni Egyetem)