Drónokkal zavarja el a galambokat a Svájcban kifejlesztett, önműködő épületvédelmi rendszer
2022 / 01 / 25 / Palotai Nándor
Drónokkal zavarja el a galambokat a Svájcban kifejlesztett, önműködő épületvédelmi rendszer
A háztetőkre telepíthető, teljesen automatikusan működő rendszer önállóan ismeri fel a közeledő galambokat, majd egy drónt küld a helyszínre, így hessegetve el őket.

A városban élő galambok ugyan fel tudják dobni egy-egy park hangulatát, a betonépületek tetején ücsörögve azonban sok kellemetlenségek tudnak okozni a maguk után hagyott guanóval. A galambok ürüléke ugyanis köztudottan tartalmaz emberre veszélyes kórokozókat is, így nem csoda, ha elzavarásukra újra és újra előrukkolnak valamilyen módszerrel.

A svájci Lausanne-i Szövetségi Technológiai Intézet (EPFL) munkatársai a technológiát hívták segítségül a madarak távol tartására. Az EPFL rendszere automatikusan felismeri a galambokat, majd drónokat küld a megfelelő helyre, hogy elkergesse őket  számolt be róla az IEEE Spectrum. Egy megfelelő helyre telepített központi állomás egy dedikált, nagy felbontású kamerával több tetőt kísér figyelemmel, a drón – ami jelen esetben egy Parrot Anafi – pedig csak érvényes riasztás esetén száll fel, mivel a folyamatos járőrözés arányaiban véve sokkal kevésbé lenne gazdaságos.


A svájci SwissTech Kongresszusi Központ teteje a rendszer kamerájának szemszögéből. Fotó: IEEE Xplore

A rendszert a Lausanneban található SwissTech Kongresszusi Központ épületén tesztelték. A tesztelés során a rendszerrel hatékonyan sikerült távol tartani a galambokat: az átlagosan két és fél órát az épület tetején töltő galambok a beüzemelést követően legfeljebb is csak öt percet tudtak a tetőn tartózkodni. A drón az öt napos tesztidőszak alatt 55 alkalommal került bevetésre. Mivel Svájcban – illetve a legtöbb országban is – erősen szabályozva vannak az autonóm repülőeszközök, a kísérletek során egy operátor is jelen volt, aki felügyelte a drónt, és meghibásodás esetén át tudta volna venni az irányítását.

A kutatók a tesztelés során felfigyeltek néhány, a rendszer programozása szempontjából érdekes összefüggésre is a galambok viselkedésével kapcsolatban: először is, galambonként rendkívül eltérő lehet az a távolság, amin belül már fenyegetésnek érzékelik a közeledő drónt, és valószínűleg összefüggésben lehet az egyszerre jelen lévő galambok számával.

Érdekes módon, a nagyobb csapatok voltak azok, melyek már pusztán a 40-60 méter távolságra várakozó drón felszállásától is elhagyták a helyszínt. A kisebb, mindössze pár galambból álló galerik azonban nem egyszer hagyták, hogy alig néhány méterre csökkenjen a távolság a drón és köztük. Egy másik, nem elhanyagolható paraméter, hogy mennyi idei marad a drón a levegőben a riasztás után, mivel egyes galambok szinte azonnal visszatértek a drón távozása után.

A kutatók a következő lépésben szeretnének ornitológusokkal is együttműködni, hogy még alaposabban ki tudják értékelni a rendszer üzemeltetése közben szerzett tapasztalataikat, illetve hogy még hatékonyabbá tegyék azt.

(Borítókép: Getty Images, fotó: IEEE Xplore)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.