A sokkal távolabbi, korai világegyetem objektumaira emlékeztető tulajdonságai miatt ez a különleges galaxis fontos betekintést nyújt az első fekete lyukak kialakulásának és fejlődésének folyamataiba. Stefanie Komossa, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet (MPIfR) munkatársa vezetésével, magyar kutatók részvételével egy nemzetközi csillagászcsoport vizsgálta az SDSS J110546.07+145202.4 katalógusjelű galaxist, amelyet az tesz különlegessé, hogy a több mint nyolc éve történt kitörése óta rendkívül fényesen sugároz rádiótartományban.

Bár a galaxis kozmológiai értelemben nem túl távol, mindössze 1,8 milliárd fényévre található a Földtől, központi fekete lyuka olyan jellemzőket mutat, amelyek inkább a korai világegyetem gyorsan fejlődő fekete lyukaira emlékeztetnek.

Az Oroszlán csillagkép irányában látható spirálgalaxis magja rádiósugárzásának intenzitása rövid idő alatt több mint hússzorosára nőtt, és azóta sem mutat gyengülést. Az immár több mint nyolc éve tartó rendkívüli felfényesedés egyedülálló jelenség az aktív galaxismagok körében. A kutatók szerint ez az objektum egy új, gyors és hosszan tartó rádiófényesség-változást mutató galaxistípus első ismert képviselője lehet. A sugárzás forrása a galaxis központjában található fekete lyuk közvetlen környezete. A fekete lyuk tömege a szupernagy tömegű kategóriában viszonylag alacsonynak számít – „alig” néhány millió naptömeget tesz ki –, ugyanakkor rendkívül gyorsan növekszik az anyagbefogás révén. A gyorsan hízó, kis tömegű fekete lyukakhoz kapcsolódó erős rádiósugárzás önmagában is ritka jelenség, de ilyen hosszú ideig fennmaradó rádiófényes állapotot korábban még nem figyeltek meg.

A kutatócsoport új megfigyeléseket és archív adatokat egyaránt felhasznált, a rádióhullámoktól egészen a nagy energiájú röntgensugárzásig. Elemzésük alapján valószínű, hogy az elmúlt években a korábbinál jóval több anyag hullott a fekete lyukba, ami egy közel fénysebességgel kifelé haladó részecskenyaláb, vagyis jet kialakulásához vezetett. A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, mi okozta a fokozott anyagbefogást, illetve miért tart ilyen sokáig a rádiókitörés.

A viszonylag kis tömeg és a gyors növekedés éppen azok a tulajdonságok, amelyeket a korai világegyetem galaxisainak központi fekete lyukaitól várunk. Az ilyen objektumok azonban rendkívül távoliak, ezért részletes vizsgálatuk nehéz. Az SDSS J110546.07+145202.4 viszont kozmikus léptékkel mérve hozzánk viszonylag közel található, így kiváló lehetőséget nyújt a fekete lyukak fejlődésének és a jetek kialakulásának tanulmányozására. A kutatók szerint az ehhez hasonló események segíthetnek feltárni a világegyetem legszélsőségesebb fizikai környezetében zajló folyamatokat.

A jövőben nagy felbontású rádióinterferomteres (VLBI) hálózatok, például az Európai VLBI Hálózat (EVN) és az amerikai Very Long Baseline Array (VLBA) segítségével részletesen feltérképezhető lesz a jet szerkezete és fejlődése.

A déli féltekén most épülő, rendkívül érzékeny Square Kilometre Array (SKA) interferométer pedig várhatóan számos hasonló hirtelen rádiófelfényesedés felfedezését teszi majd lehetővé, hozzájárulva a korai világegyetem és az első fekete lyukak eredetének jobb megértéséhez.

A friss eredményekről beszámoló tanulmány nemrég az Astrophysical Journal című folyóiratban jelent meg. A nemzetközi együttműködésben magyar kutatók, köztük Gabányi Krisztina Éva (ELTE, HUN-REN–ELTE Extragalaktikus Asztrofizikai Kutatócsoport, HUN-REN CSFK), Frey Sándor (HUN-REN CSFK), valamint Mezősi Attila, az ELTE egyetemi hallgatója is részt vettek.

Ezek is érdekelhetnek:

Ha egy űrhajós lábbal előre zuhanna bele egy fekete lyukba, a teste fokozatosan megnyúlna, mint egy spagetti A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak, amelyek még a fényt sem engedik megszökni gravitációs vonzásukból.

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet)