A fejlesztők szerint a saját fejlesztésű MI-juk több százmilliárd adatpontot, köztük nyilvános műholdképeket, repülési adatokat és rádiójeleket elemzett egyszerre, hogy áttörje a lopakodó technológia védőfalát.
Bár a B–2-esek híresek arról, hogy a radarok számára szinte láthatatlanok, a lopakodókat töltő tankerek fizikai jelenléte és kommunikációja elegendő digitális lábnyomot hagy ahhoz, hogy meghatározható legyen a bombázók pozíciója. A MizarVision még egy állítólagos hangfelvételt is közzétett, amelyen a pilóták közötti rádióforgalmazás hallható, bizonyítva, hogy a szigorú rádiócsend ellenére is sikerült elcsípniük a jeleiket.
A vállalat azt állítja, hogy képes volt nyomon követni azoknak a KC–135 Stratotanker és KC–46 Pegasus típusú légi utántöltő repülőgépeknek a mozgását, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok február végén, Izrael közreműködésével indított az Epic Fury hadművelet részeként.
A szakértők egyelőre óvatosan kezelik a cég állításait – sokan úgy vélik, a kínaiak nem valódi radardetektálást végeztek, hanem precíz logikai következtetésekkel és adatfúzióval rekonstruálták az útvonalakat. A MizarVision ugyanakkor korábban azzal vált ismertté a szélesebb nyilvánosság előtt, hogy amerikai védelmi jelentések szerint műholdképeket adott el Iránnak. Ennek fényében még inkább megfontolandó, mennyire képes a cég hatékonyan követni a lopakodó bombázók mozgását – különösen annak tudatában, hogy Kína és Irán egy szövetségi rendszer részét képezi.
Ezek is érdekelhetnek:
(Forrás: South China Morning Post)