2016-ban a japán Akatsuki-misszió fedezte fel ezt az impozáns felhőfalat körülbelül 50 kilométeres magasságban a Vénusz sűrű légkörében. Az időjárási rendszer a bolygó egyenlítőjéhez igazodik, de a tudósok eddig nem tudták megmagyarázni annak hatalmas méretét, sebességét és feltűnően éles peremét sem. A rejtély azonban tíz év után megoldódott: egy nemzetközi csillagászcsoport matematikai modellek segítségével – amelyek a gázok dinamikus áramlását és felemelkedését írják le – rájött a forrásra. A válasz az úgynevezett hidraulikus ugrásban keresendő, amely akkor következik be, amikor egy sekély, de gyorsan mozgó gáz vagy folyadék hirtelen lelassul és elmélyül.

A Vénusz felszíne felett egy kelet felé tartó légköri hullám – egy úgynevezett Kelvin-hullám – terjed. Ez a hullám több ezer kilométert ölel fel, és az egyenlítői régióra összpontosul.

Amikor ez a Kelvin-hullám lelassul, hidraulikus ugrást vált ki. Ez lehetővé teszi, hogy a kénsavpára erőteljes feláramlással mintegy 50 kilométeres magasságba jusson, ahol hatalmas kénsavfelhőkké kondenzálódik. Ezek a felhők aztán a hullám mögött maradnak, amely a felhőfal éles elülső peremét alkotja.

„Sikerült bebizonyítanunk, hogy ezt a felhőképződményt a Naprendszer legnagyobb ismert hidraulikus ugrása okozza – mondta Imamura Takesi, a Tokiói Egyetem kutatásvezetője. – Váratlan felfedezés, hogy a Vénuszon a hidraulikus ugrás összeköti a nagy léptékű vízszintes folyamatokat egy erős, helyi függőleges hullámmal, mivel az áramlástanban ezek általában elkülönülnek.”

Ez egyébként az első alkalom, hogy hidraulikus ugrást azonosítottak a Földön kívül egy másik bolygón. A Vénusz légköre rendkívül sűrű, főként szén-dioxidból áll, és úgynevezett szuperrotációban van: míg maga a szilárd bolygó 243 földi nap alatt fordul meg tengelye körül, a légköre mindössze négy nap alatt kerüli meg a bolygót.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyire vagy képben a Holddal Az vajon igaz, hogy a Hold nagyobb égitest, mint a Plútó? És az, hogy a Holdon nagyjából két hétig tart egy nappal, két hétig egy éjszaka?

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyit tudsz a Napról Igaz az, hogy vasnál nehezebb elemek nem keletkezhetnek a Napban, vagy hogy nem végez keringő mozgást? És egy távoli napon vajon tényleg felrobban szupernóvaként? Lássuk, mennyire vagy képben központi csillagunkkal!

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Space.com)