Egy kutatócsoport most egy szokatlan, ugyanakkor elméletileg megvalósítható megoldással állt elő, amely csökkenthetné a napkitörések földi infrastruktúrákra gyakorolt hatását.

Az elképzelés szerint speciális műholdakból nagy mennyiségű anyagot – például bárium-, lítium- vagy nátriumgázat – juttatnának az űrbe, amelyet a napsugárzás plazmává alakítana. Az így létrejövő felhő kozmikus légzsákként működne, és még a Föld mágneses terének külső régióiban mérsékelné a közeledő napviharok erejét.

A számítógépes szimulációk alapján a rendszer bizonyos esetekben akár a felére is csökkenthetné egy nagy geomágneses vihar hatását. A plazmafelhő módosítaná, hogyan jut be a Napból érkező energia a magnetoszférába, így kevesebb energia érné el a Föld közvetlen környezetét.

A koncepció egyik érdekessége, hogy a kutatók szerint nem igényel radikálisan új technológiákat. A kutatók szerint a szükséges rakéták, műholdak és plazmakibocsátó rendszerek többsége már ma is rendelkezésre áll, vagy hamarosan elérhetővé válhat. A legnagyobb akadályt így nem a technológia, hanem a megvalósítás költsége jelenti.

A védelem ráadásul csak átmeneti lenne. A létrehozott plazmafelhő néhány órán belül szétszóródna, ezért minden bevetés jelentős erőforrást emésztene fel. A kutatók ezért már azon dolgoznak, hogyan lehetne csökkenteni a szükséges anyagmennyiséget, illetve hatékonyabbá tenni a kibocsátást.

Bár az ötlet első hallásra sci-finek tűnhet, a szakemberek szerint a napviharok jelentette kockázat valós, ezért érdemes olyan merész megoldásokat is vizsgálni, amelyek hosszabb távon megvédhetik a technológiai civilizációt az űridőjárás legszélsőségesebb hatásaitól. A koncepciót bemutató tanulmány a Space Weather folyóiratban jelent meg, a kutatást Brian Walsh és munkatársai jegyzik.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyit tudsz a Napról Igaz az, hogy vasnál nehezebb elemek nem keletkezhetnek a Napban, vagy hogy nem végez keringő mozgást? És egy távoli napon vajon tényleg felrobban szupernóvaként? Lássuk, mennyire vagy képben központi csillagunkkal!

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Science, Space Weather)