A feltételezés elsőre merésznek hangzik, de egy ismert tudományos elképzelésre, a pánspermia elméletére épül. Ez azt feltételezi, hogy az élet vagy annak csírái bolygók, üstökösök, aszteroidák vagy akár kozmikus porszemek segítségével is vándorolhatnak az űrben.

A grúziai Tbiliszi Szabadegyetem kutatója, Zaza Osmanov azt vizsgálta, mekkora eséllyel hagyhatták el a Földet olyan porszemcsék, amelyek baktériumokat is magukkal vihettek. Korábbi kutatások szerint a légkör felső rétegeiben lévő porszemek kozmikus porszemcsékkel ütközve akár a szökési sebességet is elérhetik, így kiszabadulhatnak bolygónk gravitációjából. Osmanov erre építve azt modellezte, hogy ezek közül mennyi juthatott el a Jupiter rendszerébe, végül pedig az Europa felszínére.

A számítások során csak olyan porszemcsékkel számolt, amelyek elég nagyok lehetnek baktériumok szállításához, miközben az ütközések során nem melegszenek fel olyan mértékben, hogy az elpusztítsa az esetleges élőlényeket. A kutató becslése szerint az Europa jelenlegi, 30–80 millió éves jégfelszínére ez idő alatt akár 300–800 szextillió földi eredetű porszem is érkezhetett.

Ez önmagában még nem bizonyítja, hogy földi élet rejtőzik az Europa jégpáncélja alatt húzódó óceánban, de a kutatás szerint a lehetőség nem zárható ki. Ha a hold belsejében a földi élet számára is megfelelő biológiai és kémiai környezet alakult ki, akkor az ilyen úton érkező mikrobák akár fenn is maradhattak.

A pánspermia elmélete továbbra is vitatott, különösen akkor, amikor csillagközi távolságokról van szó. A Naprendszeren belüli anyagcsere azonban már jóval kevésbé számít elképzelhetetlennek. Ben Weiss, az MIT bolygókutatója szerint erős bizonyítékok utalnak arra, hogy a bolygók nincsenek teljesen elszigetelve egymástól: a Marsról például a Naprendszer története során hatalmas mennyiségű kőzet jutott el a Földre, sőt időnként viszonylag rövid idő alatt is átrepülhetnek ilyen darabok a két bolygó között.

A kutatás eredményeit az International Journal of Astrobiology tudományos szakfolyóiratban publikálták.

Ezek is érdekelhetnek:

Mennyire ismered a periódusos rendszert? – kvíz Lássuk, mennyire ismered a kémiai elemek izgalmas univerzumát!

A DNS titkai – kvíz a genetika világából Milyen hosszú lenne egy emberi DNS, ha teljesen kinyújtanánk? Mennyi adatot képes tárolni egy DNS-molekula? És igaz-e, hogy egy átlagos élet során keletkező összes DNS együtt akár egy fényévnyi távolságot is elérhet?

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Mennyire ismered a csodálatos emberi testet? – kvíz Merüljünk el együtt az emberi test rejtelmeiben!

(Forrás: Journal of Astrobiology, IFL Science)