A kutatók szerint a Szaharából érkező sivatagi por mennyisége folyamatosan növekszik Európa felett, különösen a kontinens déli részén.

Egy friss kutatás mesterséges intelligencia segítségével vizsgálta a por mozgását 2012 és 2021 között, és arra jutott, hogy miközben a közlekedésből és az iparból származó szennyezés csökkent, a sivatagi por egyre nagyobb szerepet játszik a levegő minőségében. A finom porszemcséket a mediterrán térségen átfújó szelek szállítják Spanyolország, Portugália, Olaszország, a Balkán és Görögország fölé, egyre gyakrabban eljutnak a Kárpát-medencébe, sőt, már Észak-Európába is egyre gyakrabban eljutnak – igaz, az északi féltekéken kisebb koncentrációban jelennek meg, a növekedés üteme hasonló a déli régiókéhoz.

A kutatók szerint ennek egyik oka, hogy a Szahara fokozatosan terjeszkedik, miközben a légköri áramlások is kedveznek a por hosszabb és intenzívebb szállításának.

Nem feltétlenül a porviharok száma nőtt meg, hanem azok ereje, ezért több sivatagi por jut el Európába, mint korábban. A jelenség nemcsak látványos, amikor narancssárgára színezi az eget vagy porréteget hagy az autókon, hanem egészségügyi szempontból is fontos lehet.

A belélegzett apró porszemcsék mélyen a tüdőbe juthatnak, ahol gyulladást idézhetnek elő, és növelhetik egyes légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri problémák kockázatát.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a hosszú távú hatások pontos felméréséhez további vizsgálatokra van szükség. Az új, mesterséges intelligenciával támogatott módszer viszont már most pontosabb képet adhat arról, hogyan terjed a sivatagi por Európa különböző térségeiben. A kutatás eredményeit a Nature folyóirat közölte, az IFLScience beszámolója alapján.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyire vagy képben a magyar űrkutatással Teszteld tudásodat, és derítsd ki, mennyire vagy otthon a magyar űrkutatás izgalmas világában!

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Kvíz: mennyire ismered a fekete lyukak titokzatos világát? A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak, lássuk, te mennyit tudsz róluk.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

(Forrás: Nature, IFLScience)