Elképesztő tudományos áttörést értek el, amikor bekapcsolták a világ első nukleáris óráját
A fejlesztés évtizedek óta dédelgetett tudományos cél volt, most azonban végre valósággá vált. A kutatók szerint az új eszköz a jelenlegi atomóráknál is nagyságrendekkel pontosabb lehet. Az atomórák ma az elektronok energiaszint-váltásait használják az idő mérésére, és elképesztő stabilitásuk miatt 100 millió év alatt is csak töredékmásodpercet tévednek.
A nukleáris óra viszont már nem az elektronokra, hanem magára az atommagban zajló energiaváltozásokra épít. Mivel az atommag sokkal védettebb a külső hatásokkal szemben, a rendszer elméletben jóval stabilabb időalapot adhat.
A kutatók szerint ez akár ezerszer–tízezerszer kisebb érzékenységet is jelenthet a zavaró környezeti hatásokra. A kulcsfontosságú elem a tórium-229 izotóp lett, amelynek atommagja képes olyan átmenetekre, amelyeket ultraibolya lézerrel is lehet gerjeszteni és mérni.
A kutatók ezt az izotópot kalcium-fluorid kristályba ágyazták, majd folyamatos lézeres megvilágításnak tették ki, hogy megfigyelhessék a működést. A kísérlet során a nukleáris órát egy teljes napon át sikerült stabilan üzemeltetni.
Bár ez még csak az első lépés, a cél egy olyan kompakt és tartós eszköz, amely a jövőben navigációs rendszerekben és telekommunikációs hálózatokban is használható lehet. A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a technológia nemcsak precízebb GPS-t hozhat, hanem új fizikai jelenségek vizsgálatát is lehetővé teheti. Ilyen lehet például a sötét anyag kutatása vagy ismeretlen részecskék és kölcsönhatások keresése. Érdekesség, hogy a bécsi csapattal szinte egy időben egy független kínai kutatócsoport is hasonló eredményekről számolt be. Ha a technológia skálázhatóvá válik, az időmérés következő nagy forradalma akár már elkezdődhetett.
Ezek is érdekelhetnek:
Mennyire ismered a csodálatos emberi testet? – kvíz
Merüljünk el együtt az emberi test rejtelmeiben!
