Ezek a különleges objektumok a mezei fekete lyukakkal ellentétben nem csillagok összeomlásából jöttek létre, hanem a korai univerzum elképesztő sűrűségéből adódóan közvetlenül az anyagból csomósodtak össze, még jóval az első csillagok megszületése előtt.
Tavaly novemberben a csillagászok egy különleges ütközést figyeltek meg, ahol az egyik résztvevő tömege kisebb volt, mint Napunké. Ez pedig azért igen érdekes, mert a hagyományos modellek szerint sem a neutroncsillagok, sem a csillagokból származó fekete lyukak nem lehetnek ilyen könnyűek. Az észlelés új kérdéseket vet fel az asztrofizikában, és talán egy teljesen ismeretlen típusú égitest létezésére utal.
Bár sokan csak mérési zajnak gondolták az esetet, a miami kutatócsoport az Astrophysical Journal folyóiratban hamarosan megjelenő tanulmányában bebizonyította, hogy a jel tökéletesen illeszkedik a primordiális fekete lyukak létezését jósoló elméletekbe. Számításaik szerint ezek az ősi objektumok ritkák, de pont annyira, hogy a LIGO-hoz hasonló érzékeny műszerek elvétve belefussanak egy-egy egyesülésükbe.
Ha a felfedezés beigazolódik, azzal végre pontot tehetünk a modern fizika egyik legnagyobb rejtélyének, a sötét anyag kérdésének a végére is.
Régóta gyanítják, hogy az univerzum tömegének jelentős részét kitevő láthatatlan anyagot valójában ilyen apró, de rendkívül sűrű ősi fekete lyukak alkotják.
Cappelluti szerint ez a legészszerűbb magyarázat a LIGO által észlelt, semmi mással össze nem téveszthető szignálra, amelyhez foghatót eddig még sosem sikerült dokumentálni. A kutatók szerint az egyik legnagyobb kihívás az, hogy kizárják az alternatív magyarázatokat. Elképzelhető például, hogy a jel egy eddig ismeretlen típusú csillagmaradványból származik, vagy egy különösen szokatlan feketelyuk-páros összeolvadásából. Éppen ezért a jelenlegi eredményeket óvatosan kezelik, és további adatokat várnak a megerősítéshez.
Ezek is érdekelhetnek:
(Forrás: The Debrief, Science Alert)