A fejlesztést az Északnyugati Normál Egyetem és a Kanszu Csulong Technológiai Vállalat közösen végezte, ráadásul állításuk szerint kizárólag hazai technológiákra és alkatrészekre támaszkodva. A YQianjiyuan Tianshu nevű eszköz a 2024-ben bemutatott Zhulong–1 továbbfejlesztett változata.

A kutatócsoport szerint az új elemben jelentősen csökkent a felhasznált radioaktív anyag mennyisége, miközben az áramerősség és a maximális teljesítmény több mint kétszeresére nőtt. A készülék mérete is látványosan zsugorodott, így ugyanakkora helyen sokkal nagyobb energiasűrűséget kínál.

A technológia legnagyobb vonzereje azonban nem a teljesítménye, hanem az élettartama. A szén–14 felezési ideje 5730 év, ezért a kutatók szerint az elem elméletileg több ezer évig is képes lehet működni.

Ez persze nem azt jelenti, hogy okostelefonokat vagy laptopokat hajt majd meg, hiszen jelenleg csak mikrowattos teljesítmény leadására képes. Ehelyett olyan területeken lehet igazán hasznos, ahol a hosszú üzemidő fontosabb a nagy energialeadásnál.

A fejlesztők szerint orvosi implantátumokban, mélytengeri és sarkvidéki berendezésekben, valamint űripari és védelmi rendszerekben is komoly szerepet kaphat.

A nukleáris elemek kulcsfontosságú technológiának számítanak az űrkutatásban és a speciális, emberi beavatkozás nélkül működő rendszerekben. A kutatócsoport szerint a cél egy kompaktabb, erősebb és olcsóbban gyártható megoldás létrehozása volt, amely teljes egészében hazai fejlesztésre épül.

A nukleáris elemeket egyébként már régóta használják: a Voyager-űrszondák például radioizotópos termoelektromos generátorokkal termelnek áramot a plutónium bomlásából.

Legnagyobb előnyük, hogy a radioaktív izotópok hosszú felezési idejének köszönhetően akár évtizedekig vagy évszázadokig működhetnek töltés és karbantartás nélkül, ezért ideálisak űreszközök és távoli érzékelők energiaellátására.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: mennyire ismered az idegen civilizációkkal kapcsolatos legizgalmasabb elméleteket? Vajon egy magasan fejlett galaktikus állatkert lakói vagyunk, akik előtt szándékosan rejtőzködnek az idegenek, vagy egy kozmikus szűrő végzett már előttünk mindenki mással?

Kvíz: mennyire ismered a fekete lyukak titokzatos világát? A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak, lássuk, te mennyit tudsz róluk.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: South China Morning Post)