Ez a magyar tanulmány megmutatja nekünk, hogy miképpen hajlítható a valóság a kutatási módszerek segítségével

2026 / 06 / 19 / Balla Sándor
Ez a magyar tanulmány megmutatja nekünk, hogy miképpen hajlítható a valóság a kutatási módszerek segítségével
Jelentős mértékben befolyásolják a tudományos kutatások végeredményét az elemzés során hozott módszertani döntések – derül ki a Nature című folyóiratban szerdán közzétett nemzetközi tanulmányból.
Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!

A társadalom- és viselkedéstudományokban az elmúlt évtizedben számos reform indult annak érdekében, hogy a kutatások átláthatóbbá, megismételhetőbbé és megbízhatóbbá váljanak. Eddig azonban kevés figyelem irányult arra, hogy mennyire függenek a kutatási eredmények attól, hogy az adatokat pontosan hogyan elemzik.

A tudományos gyakorlatban egy adatállományt általában egyetlen kutató vagy kutatócsoport dolgoz fel, és a publikáció egyetlen elemzési út eredményeit mutatja be. A lektorálás ugyan ellenőrzi a módszertani elfogadhatóságot, de ritkán derül ki, hogy más, szintén védhető statisztikai döntések esetén milyen eredmények születtek volna. Pedig egy empirikus kutatás során számos döntési pont adódik: hogyan tisztítják az adatokat, miként definiálják a változókat, milyen statisztikai modellt vagy szoftvert használnak, és milyen keretben értelmezik az eredményeket. Ezek együtt adják az úgynevezett elemzési variabilitást – vagyis azt a rugalmasságot, amely alapvetően befolyásolhatja a végső következtetéseket.

Ezt a jelenséget vizsgálta egy nagyszabású nemzetközi együttműködés Aczél Balázs (ELTE) és Szászi Barnabás (Corvinus Egyetem) vezetésével. A projektben 457 független elemző összesen 504 újraelemzést végzett el 100, véletlenszerűen kiválasztott, korábban publikált tanulmány adatain.
Az elemzők ugyanazt az adatállományt és kutatási kérdést kapták meg, de teljes szabadságuk volt abban, hogyan végzik el az elemzést.

A vizsgálat kimutatta: az azonos adatokon alapuló elemzések gyakran eltérő eredményeket hoztak, ami igazolja, hogy az eredményeket jelentősen befolyásolják az elemzés során hozott módszertani döntések.

Az eredmények nagyban különböztek. Bár az újraelemzések többsége nagy vonalakban megerősítette az eredeti tanulmányok fő állításait, a hatásméretek, a statisztikai becslések és a bizonytalanság mértéke gyakran érdemben eltért. Az eseteknek mindössze körülbelül egyharmadában jutott minden elemző pontosan ugyanarra a következtetésre, mint az eredeti szerzők.

„Az eltérések nem az elemzők felkészületlenségéből fakadtak" - teszi hozzá a közleményben. A tapasztalt, statisztikában jártas kutatók ugyanolyan gyakran jutottak eltérő eredményekre, mint mások. Ugyanakkor a megfigyeléses vizsgálatok kevésbé bizonyultak robusztusnak, mint a kísérleti tanulmányok, ami arra utal, hogy a komplexebb adatstruktúrák nagyobb elemzési szabadságot – és ezzel nagyobb bizonytalanságot – engednek meg”
– fűzte hozzá Szászi Barnabás.

A szerzők hangsúlyozzák: eredményeik nem a korábbi kutatások hitelességét kérdőjelezik meg. Épp ellenkezőleg, arra hívják fel a figyelmet, hogy egyetlen elemzés bemutatása gyakran nem tükrözi a valós empirikus bizonytalanságot, és az elemzési variabilitás figyelmen kívül hagyása indokolatlan magabiztossághoz vezethet. A tanulmány ezért a több elemzőt bevonó és a multiverse típusú elemzések szélesebb körű alkalmazását javasolja, különösen a tudományos vagy társadalmi szempontból kiemelten fontos kérdések esetében. Ezek a megközelítések nem egyetlen „igaz” választ keresnek, hanem láthatóvá teszik, mennyire stabilak – vagy éppen törékenyek – a tudományos következtetések.

Ezek is érdekelhetnek:

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Erre az öt, nyugtalanító fizikai paradoxonra máig nincs magyarázat Öt meglepő gondolatkísérlet, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a világ működését.

Rejtély, hogy miből áll ez a galaxis - 99%-át nem normál anyag alkotja Találtak egy galaxist, amiben alig van látható anyag.

(Forrás: Nature, ELTE)

Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben

Van egy hely, ahol még mindig tud meglepetést okozni a nyár
Elég egy jó tipp, egy váratlan találkozás vagy egy olyan hely, amit nem dob fel elsőre a térkép, és máris egészen más lesz a nyaralás, mint amit előre elképzeltél.
Roncsok, barlangok és 2700 éves kincsek:
ezért őrül meg a búvárvilág Máltáért
Így tapasztalhatjuk meg az igazán autentikus élményeket és személyes vendégszeretet Horvátország minden régiójában
Így tapasztalhatjuk meg az igazán autentikus élményeket és személyes vendégszeretet Horvátország minden régiójában

Egy-egy utazás sokszor nem a legnagyobb turista-látványosságtól vagy a tökéletes fotóktól marad emlékezetesek, hanem olyan emberek miatt lesz felejthetetlen, akikkel útközben találkozunk.

Roncsok, barlangok és 2700 éves kincsek: ezért őrül meg a búvárvilág Máltáért
Roncsok, barlangok és 2700 éves kincsek: ezért őrül meg a búvárvilág Máltáért
Két órára Budapesttől egy víz alatti paradicsom rejtőzik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.